A magas infláció nem egyedi, országspecifikus, hanem globális jelenség - így kommentálta Windisch László, a KSH elnökhelyettese a pénteken megjelent statisztikai adatot.

Felidézte: idén januárban 7,9 százalékkal emelkedett az átlagos fogyasztói kosárba tartozó termékek és szolgáltatások árszínvonala az egy évvel korábbi árakhoz képest.
Észtországban és Litvániában 12 százalék körüli inflációt mértek januárban éves összehasonlításban; Belgiumban és Szlovákiában 8 százalékot meghaladó drágulás volt - mutatott rá. A magyar adat a holland és lett adattal egyezik nagyságrendileg - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy az infláció dinamikájában Magyarország a 0,5 százalékpontos havi emelkedéssel az uniós országok középmezőnyébe tartozik. Szlovákiában például 3,4, Belgiumban 1,9 százalékpontot emelkedett az infláció mértéke januárban tavaly decemberhez képest - folytatta.

Dr. Windisch László. a KSH elnökhelyetteseFotó: Mudra László - Origo

Az elnökhelyettes emlékeztetett arra, hogy a statisztikai hivatalok minden évben újra megállapítják annak a fogyasztói kosárnak a tartalmát, szerkezetét, amelyen keresztül egész évben az árak változását mérni tudják. Ez a fogyasztói kosár az előző év tényleges, a KSH által mért háztartási fogyasztásának átlagát tükrözi; ettől az egyes háztartások kiadásai, az, hogy ki mire költ arányaiban többet vagy kevesebbet, eltérhetnek - húzta alá.

Tájékoztatott: az idei új fogyasztói kosárban leginkább a vendéglátás súlya nőtt, abból fakadóan, hogy 2020-szal ellentétben 2021-ben már kevésbé érintették a vendéglátóhelyeket a járvány miatti bezárások. Nőtt az üzemanyagok és a dohánytermékek súlya is, amelyek ára tavaly az átlagosnál jóval nagyobb mértékben emelkedett. Ezekkel szemben csökkent a háztartási energiára, illetve a nem vendéglátásban vásárolt élelmiszerekre fordított kiadások aránya.

Windisch László elmondta, hogy a súlyok változása érdemben nem befolyásolta a januári inflációt, amely a tavaly alkalmazott súlyokkal is ugyanúgy 7,9 százalék lett volna.

A januári magas adatban nagy szerepe volt az élelmiszerárak 10 százalék körüli áremelkedésének - ismertette. Hozzátette: az élelmiszerekre a kormány által bevezetett árstop a februári inflációs adatban fog majd tükröződni.

Az energiaárak globálisan magas szintje az egyik fő oka a világszerte magas inflációnak - ecsetelte az elnökhelyettes. Utalt az Eurostat adataira, amelyek szerint az EU-ban átlagosan 75 százalékkal emelkedtek a termelői árak az energiaiparban az elmúlt egy évben. "Ez többkörös hatásban az áruk és szolgáltatások legszélesebb körében árfelhajtó hatású volt."

Magyarországon a háztartásokat közvetlenül érintő energiaárak a rezsicsökkentés miatt nem emelkedtek - hangsúlyozta Windisch László.