Ajánlást adott ki a Magyar Nemzti Bank (MNB) a magyarországi bankok és biztosítók Budapesti Értéktőzsdén való bevezetésének ösztönzésére. A jegybank áprilistól jó gyakorlatnak tekinti, ha tulajdonszerzési, állományátruházási ügyletek esetében az érintett intézmények két éven belül legalább egy törzsrészvénysorozatukat bevezetik a BÉT-re. Ez erősítené a pénzügyi intézmények átláthatóságát, ezáltal a betétesek, befektetők és fogyasztók védelmét is - áll az MNB közleményében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – összhangban a 2019-ben kiadott Versenyképességi programjának 42. pontjával – a magyarországi hitelintézetek és biztosítók számára kiadott ajánlásban kezdeményezi, hogy a 2022. április 1-jét követően induló befolyásszerzési, illetve állományátruházási ügyletek esetében a tulajdonosi kör fontolja meg az érintett intézmények részvényeinek bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT).

A jegybanki szabályozás azon magyarországi hitelintézetekre, illetve biztosítókra vonatkozik, amelyek nem leányvállalatai más itthoni székhelyű pénzügyi intézménynek, illetve (viszont)biztosítónak. Az ajánlás nem terjed ki a csoporton belüli befolyásszerzésre és állományátruházásra.

Az MNB-ajánlás szerint jó gyakorlat, ha a hazai bankokban, biztosítókban befolyást szerzők a felügyeleti engedélyezéssel egyidejűleg írásban vállalják, hogy az adott intézmény vagy anyavállalata legalább egy törzsrészvénysorozatát a befolyásszerzés jegybanki jóváhagyásától számított 24 hónapon belül bevezetik a BÉT-re. Befolyásszerzésnek a tőke vagy szavazati jogok legalább 10 százalékának megszerzése, illetve a számottevő befolyás gyakorlásának lehetősége minősül, olyan hitelintézetek esetében, amelyek piaci részesedése meghaladja az 5 százalékot.

A Budapesti Értéktőzsde épületének homlokzata az V. kerületi Szabadság téri Bank CenterbenForrás: MTI/Jászai Csaba

A szintén 5 százaléknál nagyobb piaci részesedésű biztosítóknál a tulajdoni hányad, illetve az általa gyakorolható szavazati jogok legalább 10 százalékának megvétele, a döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szerv testületi tagjai legalább 20 százaléka feletti kontroll, illetve az okirat, megállapodás alapján döntő befolyás gyakorlása minősül befolyásszerzésnek.

Elvárás, hogy a befolyásszerzésnek nem minősülő tulajdonhányad megszerzésekor a befektetők a későbbiekben szintén támogassák a tőzsdei megjelenést, vagy ha az már megtörtént, a közkézhányad legalább 15 százalékra való növelését. Ha az anyavállalat részvényei kerülnének be a BÉT-re, az MNB egyedileg határozza meg az általa jó gyakorlatnak tartott közkézhányad mértékét.

Állományátruházás esetén szintén 24 hónapon belüli tőzsdei bevezetési nyilatkozatot vár el az MNB, ha az adott intézmény esetében az átvevőnek a szektorra piaci részesedése az ügylet révén 5 százalék fölé nő, illetve, ha a korábbiakhoz képest további legalább 5 százalékkal emelkedik.

A magyarországi bankok, biztosítók tőzsdére lépése, az ottani nyilvánossági és közzétételi előírásoknak való megfelelés tovább erősítené az átláthatóságot, ami hozzájárulna a betétesek és kisbefektetők még magasabb szintű védelméhez. Tovább erősödne a magyar tőzsde szerepe és az alapkezelők, pénztárak, biztosítók számára nagyobb tér nyílna a BÉT-en lévő részvények vásárlására. Ezen túlmenően a tőzsdén megjelenő intézmények esetében még hangsúlyosabb lenne az eredményes működésre vonatkozó tulajdonosi elvárás. Ezen előnyök dacára itthon (és Lengyelország kivételével szerte Közép-Európában) rendkívül alacsony még a bankok, biztosítók jelenléte a nemzeti tőzsdéken.