Az MNB 64 millió forint bírságot szabott ki egy magánszemélyre a bennfentes kereskedelmet tiltó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A jegybank megállapította, hogy a magánszemély bennfentes információ felhasználásával EST MEDIA részvényeket értékesített tőzsdén kívül. Márpedig bennfentes kereskedés nem csak vételi, de eladási ügylettel is megvalósulhat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított – előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést is magában foglaló – piacfelügyeleti eljárása során vizsgálta, hogy egy természetes személy által adott tőzsdén kívüli megbízások kapcsán sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezései.

A jegybank a feltárt bizonyítékok alapján megállapította, hogy az EST MEDIA Nyrt. (jelenleg: Delta Technologies Nyrt.) bennfentes jegyzékén szereplő egyik természetes személy, betöltött pozíciójából adódóan bennfentes információkról szerzett tudomást. Ezek nyilvánosságra kerülésüket megelőzően árfolyam befolyásolására alkalmas, lényeges információnak minősültek, és a Delta Systems Kft. EST MEDIA Nyrt. általi megvásárlására vonatkoztak. Az információk birtokában az érintett személy tiltott bennfentes kereskedelmet megvalósító tőzsdén kívüli megbízásokat adott. A végrehajtott tranzakciók során az érintett személy a vizsgált időszakban több mint 11 millió darab EST MEDIA részvényt adott el. A magánszemély magatartásával olyan többletinformáció felhasználásával kötött tőkepiaci ügyletet, amely a többi befektetővel szemben tisztességtelen előnyhöz juttatta. Ez sérti a tőkepiac átláthatóságát és azt, hogy a befektetők egyenlő feltételekkel vegyenek részt a tőkepiaci kereskedésben.

A Magyar Nemzeti Bank épületeFotó: Polyák Attila - Origo

Bennfentesnek tekintendő minden olyan, pénzügyi eszközzel kapcsolatos pontos információ, amely nyilvánosságra kerülése esetén alkalmas a pénzügyi eszköz árának lényeges befolyásolására. A tőkepiaci törvény, s a MAR tiltja az ilyen információ felhasználásával kötött ügyleteket, amelyek bennfentes kereskedelemnek minősülnek. A bennfentes kereskedelem megállapításához csak az szükséges, hogy a bennfentes információval rendelkező személy azokat felhasználva ügyletet kössön. Tehát sem az árfolyam elmozdulásának várható iránya, sem pedig az nem képezi a tényállás részét, hogy egy befektető a konkrét információt a saját szubjektív és egyedi helyzetében, a saját rövid és hosszú távú befektetési céljai közé pontosan milyen (irányú) tőkepiaci ügyletek megkötésével látja beilleszthetőnek. Mindezek mellett is az MNB rendelkezésére álló bizonyítékok szerint a konkrét ügyben az alapvetően pozitív tartalmú bennfentes információ felhasználásával a természetes személy által kötött eladási ügyletek is hosszabb távon gazdaságilag észszerűnek voltak tekinthetők.

Mindezek nyomán az MNB ma publikált határozatában a jogsértő magatartástól eltiltás mellett 64 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte az érintett személyt a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. Az ügy kapcsán az MNB bennfentes kereskedelem bűntett gyanújával feljelentést is tesz a Fővárosi Főügyészségen. A bírságösszeg meghatározásánál a jegybank figyelembe vette, hogy az ilyen típusú jogszabálysértés különös súlyú a tőkepiac biztonságos, zavartalan működése szempontjából. Súlyosító körülménynek számított, hogy a magánszemély tőkepiaci ismeretekkel rendelkező személyként sértette meg a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályokat, áll az MNB közleményében.