Ahogy globálisan, úgy Magyarországon is számottevő egészséggazdasági hatása lehet az ártalomcsökkentésnek, amelynek révén radikálisan lefaraghatók a dohányzás és az elhízás okozta közvetlen és közvetett kiadások, számolt be a Viággazdaság.

Az Európai rákellenes terv célul tűzi ki a személyre szabott kockázatértékelést, megelőzést és kezelést, hangsúlyt helyez a tudományos kutatásra és innovációra"

– állapította meg a lapnak Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke.

Kifejtette, hogy a terv javaslattal él az élelmiszeripari harmonizált tápértékjelölésre, az üdítőitalokra és az alkoholtartalmú italokra vonatkozó árképzésre, akárcsak a közlekedés és az egészségügy összekapcsolásán alapuló fenntartható városi mobilitás tervezésére. Kiemelkedő eredmény a rák elleni összehangolt európai küzdelem kapcsán, hogy az Európai Parlament elismerte az ártalomcsökkentés jelentőségét és a bizonyítékokon alapuló tudományos igényű kockázatértékelést, valamint felülvizsgálja a jogszabályi lépések lehetőségeit az adóztatás és az adódifferenciálás körében. Javasolható szakmailag a pozitív irányú ösztönzők beépítése, különösen az élelmiszeripari és a dohányipari termékeket illetően, hogy a vállalatokat innovációra, a fogyasztókat pedig egészségesebb választásra ösztönözzék.

Bőségkosár a vitaminraktár visszapótlására (A kép illusztráció)Forrás: 123rf.com

A szív- és érrendszeri betegségek után a legfőbb halálokok a daganatos megbetegedések – jelezte Halmy Eszter. Rámutatott, hogy a rákbetegségek kialakulásában a dohányzás és az elhízás a két legerősebb kockázati tényező, emellett a genetikai hajlamon túl rizikót okoz mások mellett a túlzott alkoholfogyasztás és a testmozgás hiánya is.

Globálisan mintegy 1,2 milliárdan dohányoznak, a káros szenvedély évi hatmillió halálesetért felelős. Magyarországon hozzávetőleg kétmillió ember dohányzik, a teljes lakosság több mint ötöde. A túlsúly és az elhízás pedig napjainkban csaknem hárommilliárd embert érint világszerte, és becslések szerint 2030-ra 3,3 milliárdra kúszik fel ez a mutató. Csak Európában négymillió haláleset köthető évente az elhízáshoz. A túlsúly és az elhízás a hazai felnőtt lakosság kétharmadát érinti, míg a gyermekek körében 20-25 százalékos az arány. Elhízás esetén a testtömeg normalizálása hosszú távon – kétéves távlatban – konzervatív módszerekkel, azaz életmódváltással vagy gyógyszeres terápiával mintegy 5-10 százalékban eredményes – közölte a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke. Ugyan a vészes elhízás (40 feletti testtömegindex) sokszor életmentő műtéti kezelése ennél jóval hatékonyabb, de az egészségben eltöltött életévekre vonatkozó adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre.

IllusztrációForrás: 123rf.com

Emellett a dohányzóknál, akik segítség nélkül, önállóan próbálnak leszokni, mindössze 5 százalékban tapasztalható tartós siker, de komplex beavatkozás (nikotinhelyettesítő vagy gyógyszeres terápia, szaktanácsadás) mellett is mindössze 8 százalék a tartós leszokási arány.

Az Európai Parlament rák elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottsága elsőként ismerte el egy stratégiailag fontos politikai dokumentumban az ártalomcsökkentés elvének fontosságát a közegészségügyi politikában. Adja magát azonban a kérdés, hogy miként járulhat hozzá az ártalomcsökkentés a kockázati tényezők mérsékléséhez. Halmy Eszter szerint, ha egy kóroki tényezőt nem lehet kiiktatni, akkor a kitettséget szükséges csökkenteni. Márpedig ismert, hogy a dohányzás függőséget okoz, és súlyos betegségekhez vezethet, mégis több mint egymilliárd ember várhatóan továbbra sem szokik le. A dohányzók egy része az egészségügyi ártalmak pontos ismeretében is folytatja, esetükben megoldás lehet az ártalomcsökkentés.

Léteznek olyan füstmentes alternatív dohánytechnológiák, amelyek égetés helyett hevítik a dohányt, így égés és füst hiányában kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos dohánytermékek. Ez alacsonyabb kitettséget jelenthet a dohányzó és környezete számára is, mint a hagyományos dohánytermékek fogyasztásának folytatása, ily módon a dohányzáshoz köthető betegségek – mint például a daganatos megbetegedések – kialakulása csökkenthető" – hívta fel a figyelmet a szakember.

Ráadásul az ártalomcsökkentésnek jókora egészséggazdasági hatása lehet. Egyes tanulmányok szerint Európában a hagyományos dohánytermékek fogyasztása nagyjából százmilliárd eurós (közel 36 ezer milliárd forint) költséget okoz az egészségügynek évente. Becslések szerint a cigarettázást érintő 0,1 százalékos dohányártalom-csökkentés évente 22 millió euróval (7,8 milliárd forint) mérsékelné a közvetlen, 24 millióval (8,5 milliárd forint) a közvetett egészségügyi költségeket.

A dohányzás felelős Európában a legtöbb idő előtti halálozásért (A kép illusztráció)Forrás: AFP/2010 Getty Images/Joe Raedle

Emellett az egyes országok egészségügyi ráfordításainak 2-22 százalékát az elhízásból adódó direkt és indirekt kiadások képezik, míg az alsó érték a Dél-Afrikát jelölő adat, addig a felső az Egyesült Államokra utal. Ez a mutató az OECD-tagországok átlagában 8,4 százalékos, Magyarországon 11,6 százalékos. Az elhízás visszaszorításával mintegy 60 százalékos megtakarítást lehetne elérni a szövődményes krónikus betegségek előfordulásának csökkenésével, ez az arány egyes daganatos betegségeknél 40 százalékos, szívbetegségeknél 35 százalékos, a kettes típusú cukorbetegség esetében 80 százalékos, a magas vérnyomásnál pedig 55 százalék is lehet.