Januárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,5, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben lényegében nem változott, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,7 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Képünk illusztrációFotó: Csudai Sándor - Origo

Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben az értékesítés volumene 0,8 százalékkal csökkent, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,3 százalékkal emelkedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben az eladások volumene 32,9 százalékkal nőtt a használtcikk-üzletekben, 17,9 százalékkal a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben, 15,5 százalékkal a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben, 2,2 százalékkal a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben. A forgalom volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3,6, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 6,3 százalékkal csökkent.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 8,2 százalékkal bővült.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,5 százalékkal csökkentek.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1094 milliárd forint volt, 15,2 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.Az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott - közölte a KSH.

Az üzemanyag húzta felfele a kiskereskedelmet

Az üzemanyag-kiskereskedelemben mért több mint 10 százalékos emelkedés húzta felfelé januárban a kiskereskedelmi forgalom növekedését - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataira reagálva.

Cseresnyés Péter jelezte: ehhez a nem élelmiszer-jellegű kiskereskedelem bővülése is hozzájárult. Ebben a szegmensben olyan területeken mértek növekedést (ruházat, illatszer), amelyeknél a koronavírus-járvány idején megtorpanást tapasztaltak.

A kiskereskedelmi forgalom növekedése azzal magyarázható, hogy nőtt az emberek jövedelme, példaként a nyugdíj prémiumot említette.

Kitért arra is, hogy dinamikus növekedés jellemzi az internetes kereskedelmet, amelynek a forgalma 2019-ben az egész évet tekintve nem érte el az 1000 milliárd forintot, tavaly viszont már meghaladta az 1300 milliárd forintot. Idén januárban ennek a területnek a forgalma több mint 100 milliárd forintot tett ki, míg egy évvel korábban ez az érték még 100 milliárd forint alatt volt.

Cseresnyés Péter kérdésre válaszolva elmondta, nem tudják, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzet, milyen hatással lesz a forgalomra, de reményei szerint a kiskereskedelemben nem lesz megtorpanás, hiszen a családi jövedelmek nőttek, ami arra készteti az embereket, hogy vásároljanak.

Februártól jöhet a felfutás

Az emelkedő jövedelmek és a magas infláció kereszttüzében alakul a háztartások fogyasztása az idei év első felében, a legfrissebb adatok szerint januárban még inkább a kivárás volt jellemző a következő hónapokban viszont a kiskereskedelmi forgalom élénkülése várható - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH legfrissebb adatait.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a háztartások jövedelmi helyzetének javulása növelte a fogyasztást, amely a nem-élelmiszerek kereskedelmében jelent meg. Másrészt jelentősen, több mint tizedével bővült az üzemanyag-forgalom, ami részben arra vezethető vissza, hogy a koronavírus nyomán nem voltak az egy évvel korábbihoz hasonló szigorú korlátozások, így növekedett a mobilitás, részben pedig a befagyasztott üzemanyagár miatt a határmenti településekről is Magyarországra járnak tankolni az ott élők. Az élelmiszerforgalom januári stagnálásában szerepe lehetett annak, hogy az árstoppal érintett termékekből kevesebbet vásároltak, megvárva a februári alacsonyabb árat.

Az idei évben a fogyasztás bővülése lehet a gazdasági növekedés egyik motorja. Ezt az idei várhatóan jelentős bérnövekedés, illetve a kormányzati transzferek hajtják majd, amelynek hatását azonban a növekvő infláció mérsékli. Ebben a tekintetben az orosz-ukrán háború is kockázatot jelent, hiszen a forint gyengülése és az ellátási láncok ismételt szakadozása felfelé viszi az árakat. Ennek fékezése érdekében hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank jelentős, 75 százalékpontos emelést az egyhetes betéti kamatban.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint is

a háztartások növekvő jövedelme, valamint a munkaerőpiac teljes helyreállásának köszönhetően kezdett élénkülni a fogyasztás nem csupán a megnyíló szabadidős tevékenységek, hanem a vásárlások területén is. Tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban a tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára tervezett féléves bónusz hatására, valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelés hatására kétszámjegyű, 11 százalékhoz közeli növekedésre számítanak a Takarékbank szakértői.

Virovácz Péter, Az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a múlt év utolsó hónapjához mérve, szezonálisan kiigazított adatok alapján csekély mértékben ugyan, de visszaesett a kiskereskedelem teljesítménye. A fogyasztók átmenetileg visszafogták a költéseiket, várva a februári kormányzati juttatásokat. Erre utalhat, ha februárban jelentősen megugrik a kiskereskedelem növekedési üteme. A kialakult háborús helyzet és humanitárius katasztrófa szintén a forgalom bővülésének irányába hat a közeljövőben. A magyar háztartások egy része felhalmozásba kezdhetett, míg sokan segélycsomagokat vásárolhattak a menekültek megsegítésére. Ez vélhetően majd a márciusi kiskereskedelmi adatokat is némileg erősítheti. Az ING Bank szakértőinek várakozása szerint a kiskereskedelem erős első negyedévet zárhat, ám a gazdaság távolabbi kilátásai egyre bizonytalanabbak.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője attól tart, hogy az utóbbi időben emelkedő árindexek mérsékelhetik a volumen növekedését. A jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez kapcsolódó fiskális transzferek februártól a fogyasztás erőteljesebb bővülését vetítik előre. Ezen kívül néhány alapvető élelmiszer árkorlátozása is hozzájárulhat a forgalom emelkedéséhez. Májusig az alacsony üzemanyag-értékesítési bázis is támogató hatással bír. Ennek eredményeként az idei első félévben a GDP növekedését a belső fogyasztás fogja mozgatni, ami óriási kihívások elé állítja a monetáris politikát a háború következtében a korábbiaknál még erősebben megemelkedett inflációs környezetben.