Szenzációs felfedezés született a krumplival kapcsolatban

Több mint 20 évvel az emberi genom feltérképezése után a tudósoknak sikerült a burgonya igen összetett DNS-ét is dekódolniuk. Ezzel a jelentős tudományos lépéssel felgyorsíthatják az ellenállóbb, nagyobb hozamú fajták nemesítését, ami fontos lépés lehet a globális élelmezésbiztonság szempontjából.

A müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem és a kölni Max Planck Növénynemesítési Kutatóintézet kutatóinak a világon először sikerült megfejteniük a burgonya bonyolult genomját.

Ez a technológia-igényes tanulmány megteremti a biotechnológiai alapot a robusztusabb, ellenállóbb fajták nemesítésének felgyorsításához - ami a növénynemesítésben már évek óta cél, és fontos lépés a globális élelmezésbiztonság szempontjából

- írja a ScienceDaily nyomán a Magyar Mezőgazdaság.hu.

Amikor krumplit vásárolunk manapság, jó eséllyel olyan fajtával térünk haza, mely már több mint 100 éve elérhető. A hagyományos fajták a legnépszerűbbek. Ez pedig arra is rávilágít, hogy az elérhető, domináns fajták között milyen alacsony a változatosság. Mindez azonban hamarosan megváltozhat, köszönhetően Korbinian Schneeberger genetikusnak és csapatának.

A burgonya egyre inkább táplálékunk szerves részévé válik világszerte, beleértve az ázsiai országokat is, mint Kína, ahol a rizs az alapvető élelmiszer.

A mostani munkánkra alapozva azonban lehetőség nyílik genom-asszisztált szelekcióra is, amivel új, nagyobb termésmennyiségű és a klímaváltozás viszontagságainak ellenálló burgonyafajták nemesítése is lehetséges – ennek pedig nagy jelentősége van az élelmiszerbiztonságban a következő évtizedekben.

Főként, ha azt is tudjuk, hogy évente világszerte körülbelül 340 millió tonna burgonyát termesztenek, mintegy 50 millió hektárnyi területen. Az átlagos hozam világszerte 7,6 tonna/hektár, de a fejlett országokban a termés meghaladja a 17,8 tonna/hektárt is.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A burgonyafélék alacsony diverzitásuk miatt különösen érzékenyek a betegségekre.

Ennek pedig súlyos következményei lehetnek, aminek legdrámaibb példája az 1840-es években bekövetkezett ír burgonyavész, a „nagy éhínség", amikor több éven keresztül a burgonya a földekben rohadt el, és több millió európai ember éhezett. Ennek oka, hogy egyetlen fajtát termesztettek, ami történetesen érzékeny volt az akkor felbukkant új betegségre, a burgonyavészre.

A burgonyánál hosszú időn keresztül nem sikerült érezhető mértékben növelni a hozamokat, és új fajták nemesítése a mai napig sikertelen maradt.

A termesztett burgonya teljes DNS-szekvenciájának áttekintése most azonban nagyban megkönnyítheti a nemesítést, ezért a tudósok és a növénynemesítők már évek óta törekedtek a megfejtésére. Ezen információk segítségével a tudósok könnyebben azonosíthatják a kívánatos vagy nem kívánatos génváltozatokat.