Az önálló magyar jegybank megalakítása már az 1848-49-es forradalom követelései között is megjelent. Vajon miért került 1848-ban a forradalom követeléslistájára a szabadságjogok mellett a független jegybank megteremtésének igénye, és miért volt ez ugyanolyan fontos, mint a közteherviselés vagy éppen a sajtószabadság? Az önálló jegybank létrehozására ugyanakkor Magyarországon még jó ideig kellett várni: a független pénzügyi intézmény létrejötte csak 1924-ben valósult meg.

Magyarország a független központi bank kérdésében elég nagy lemaradásban volt, hiszen ekkoriban Európa más országaiban már hosszú ideje működtek nemzeti jegybankok. Svédországban 1668-ban alapították a Sveriges Riksbankot, Angliában 1694-ben a Bank of Englandet, Skóciában 1695-ben a Bank of Scotlandet. Ezek jogkörei és feladatai természetesen változtak az idők során, és például az egyik legfontosabb modern jegybanki funkciót, a bankjegykibocsátás kizárólagos jogát a Bank of England is csak jóval az alapítása után, a 19. században nyerte el. Az európai állambankári feladatokat ellátó intézmények főként az angol jegybank mintájára jöttek létre.

A függetlenségi törekvések része volt az önálló jegybank

Magyarországon már a reformkorban felerősödött az önálló nemzeti bank iránti igény, mivela magyar országgyűlés sérelmezte, hogy az Osztrák Nemzeti Bank alapításától (1816) kezdve hazánk pénzforgalmának irányítását egy osztrák "magánbankintézetre" bízták.A reformkor politikusai ezt az elmaradottságot a kor legsúlyosabb nemzeti problémái közé sorolták. Az országgyűlés fellépésének is köszönhető, hogy – az 1818-ban Bécsben megalakult – Első Osztrák Takarékpénztár 1827-28-ban fiókokat létesített Magyarországon.

Petőfi Sándor a Nemzeti dalt szavalja a Nemzeti Múzeum lépcsőjén 1848. március 15-énFotó / Wikimedia Commons

A hazai pénzintézetek sorában elsőként takarékpénztárak alakultak, amelyek közül a legtőkeerősebb a Fáy András nevéhez fűződő, a hasonló intézetek között elsőként hitelezéssel is foglalkozó Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület volt. Ezt követően, tíz éves engedélyezési procedúra után állt fel a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, amely a hitelezés mellett már leszámítolási, giro- és letéti ügyletekkel is foglalkozott.

A reformkori törekvések közül az egyik legjelentősebb a modern bankrendszer alapjainak lerakása volt.Az 1840-es években létrejövő pénzintézetek révén Magyarország több száz évet ledolgozott civilizációs hátrányából, de – ahogy azt a 1848. március 15-én közzé tett 12 pont is mutatja – egy fontos intézmény létrehozása még hátra volt. A Magyar Nemzeti Bank megszületése elsősorban a teljes pénzügyi rendszer kiépülését jelentette volna, de politikailag Magyarország függetlenségével kapcsolódott össze.

Amikor 1848. március 15-én Pesten az ünneplő tömeg kézről-kézre adta a 12 pontot, köztük olvashatta az önálló Nemzeti Bank felállításának követelését is.Magyarország gazdasági és pénzügyi téren is függetlenségre vágyott, azonban az ország a Habsburg Birodalom fennhatósága alatt állt, pénzügyei pedig az Osztrák Nemzeti Bankhoz tartoztak, pénzt is csak ez a bank hozhatott forgalomba.

A Tizenkét pont eredeti példányaForrás: Wikimedia Commons

Kossuth Lajos javaslatára a forradalom és szabadságharc alatt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank töltötte be a jegybanki funkciókat.Az intézet ebben az időben bocsátotta ki az első önálló magyar bankjegyeket, a Kossuth-bankókat, amelyek nemesfém (arany és ezüst) fedezetét közadakozásból gyűjtötte össze az első független magyar kormány.

A Magyar Nemzeti Bank létrehozása

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés 189. cikkelye Magyarországnak, a saint-germain-en-laye-i békeszerződés pedig Ausztriának előírta, hogy a szerződés aláírását követő napon meg kell kezdeni az Osztrák–Magyar Bank felszámolási műveleteit. A központi banki feladatkört ideiglenesen az 1921. július 11-én megalakult Magyar Királyi Állami Jegyintézet vette át, amelynek székhelyéül az Osztrák-Magyar Bank egykori főintézetének palotája szolgált Budapesten. 

A világháború okozta károk miatt 1922 nyarára az ország gazdasága olyan állapotba került, hogy elengedhetetlenné vált a szanálás, amihez a Népszövetség csak úgy biztosított támogatást, ha új központi bank alakul. 

1924. június 24-én kezdte meg működését a Magyar Nemzeti BankFotó: Bielik István - Origo

Létre kellett tehát hozni az önálló jegybankot:

 A Magyar Nemzeti Bank megalapításáról az 1924. évi V. törvény rendelkezett, amely április 26-án   lépett hatályba.1924. május 24-én részvénytársasági formában a mai Szabadság tér 8-9. szám alatti bankpalotában megalakult az önálló magyar jegybank, amely egy hónappal később, június 24-én kezdte meg a működését.

Alaptőkéje 30 millió aranykorona volt, ami 300 ezer, egyenként 100 aranykorona névértékű részvényre oszlott. Első elnöke Popovics Sándor, a Wekerle-kormány egykori pénzügyminisztere lett. Legfőbb döntéshozó szervének a nagybirtokosok, gyáriparosok és vezető bankok soraiból választott tizenhárom tagú főtanács számított.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fő feladata a bankjegykibocsátás volt.A jegybank 1924-ben a Népszövetség kölcsöneinek segítségével stabilizálta az első világháborút követően inflálódott koronát, sikerült megállítania az inflációt. 1926-ban pedig kibocsátotta az új valutát, a pengőt.

Emellett átvette az állami számlák vezetését, az államadósság kezelését. Kamat- és hitelpolitikájával, váltóleszámítolási elveivel és gyakorlatával irányította az ország hiteléletét, befolyásolta a bankrendszer működését. Hatáskörébe került a devizagazdálkodás felügyelete is. Megalakulásától – 1930 – részvényese és aktív tagja a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS).

Forrás: OTPédia és Pénzmúzeum