Miért követeltek önálló nemzeti bankot a márciusi ifjak?

Az önálló magyar jegybank megalakítása már az 1848-49-es forradalom követelései között is megjelent. Vajon miért került 1848-ban a forradalom követeléslistájára a szabadságjogok mellett a független jegybank megteremtésének igénye, és miért volt ez ugyanolyan fontos, mint a közteherviselés vagy éppen a sajtószabadság? Az önálló jegybank létrehozására ugyanakkor Magyarországon még jó ideig kellett várni: a független pénzügyi intézmény létrejötte csak 1924-ben valósult meg.

Magyarország a független központi bank kérdésében elég nagy lemaradásban volt, hiszen ekkoriban Európa más országaiban már hosszú ideje működtek nemzeti jegybankok. Svédországban 1668-ban alapították a Sveriges Riksbankot, Angliában 1694-ben a Bank of Englandet, Skóciában 1695-ben a Bank of Scotlandet. Ezek jogkörei és feladatai természetesen változtak az idők során, és például az egyik legfontosabb modern jegybanki funkciót, a bankjegykibocsátás kizárólagos jogát a Bank of England is csak jóval az alapítása után, a 19. században nyerte el. Az európai állambankári feladatokat ellátó intézmények főként az angol jegybank mintájára jöttek létre.

A függetlenségi törekvések része volt az önálló jegybank

Magyarországon már a reformkorban felerősödött az önálló nemzeti bank iránti igény, mivel

a magyar országgyűlés sérelmezte, hogy az Osztrák Nemzeti Bank alapításától (1816) kezdve hazánk pénzforgalmának irányítását egy osztrák "magánbankintézetre" bízták.

A reformkor politikusai ezt az elmaradottságot a kor legsúlyosabb nemzeti problémái közé sorolták. Az országgyűlés fellépésének is köszönhető, hogy – az 1818-ban Bécsben megalakult – Első Osztrák Takarékpénztár 1827-28-ban fiókokat létesített Magyarországon.

Petőfi Sándor a Nemzeti dalt szavalja a Nemzeti Múzeum lépcsőjén 1848. március 15-én Fotó / Wikimedia Commons

A hazai pénzintézetek sorában elsőként takarékpénztárak alakultak, amelyek közül a legtőkeerősebb a Fáy András nevéhez fűződő, a hasonló intézetek között elsőként hitelezéssel is foglalkozó Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület volt. Ezt követően, tíz éves engedélyezési procedúra után állt fel a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, amely a hitelezés mellett már leszámítolási, giro- és letéti ügyletekkel is foglalkozott.

A reformkori törekvések közül az egyik legjelentősebb a modern bankrendszer alapjainak lerakása volt.

Az 1840-es években létrejövő pénzintézetek révén Magyarország több száz évet ledolgozott civilizációs hátrányából, de – ahogy azt a 1848. március 15-én közzé tett 12 pont is mutatja – egy fontos intézmény létrehozása még hátra volt. A Magyar Nemzeti Bank megszületése elsősorban a teljes pénzügyi rendszer kiépülését jelentette volna, de politikailag Magyarország függetlenségével kapcsolódott össze.

Amikor 1848. március 15-én Pesten az ünneplő tömeg kézről-kézre adta a 12 pontot, köztük olvashatta az önálló Nemzeti Bank felállításának követelését is.

Magyarország gazdasági és pénzügyi téren is függetlenségre vágyott, azonban az ország a Habsburg Birodalom fennhatósága alatt állt, pénzügyei pedig az Osztrák Nemzeti Bankhoz tartoztak, pénzt is csak ez a bank hozhatott forgalomba.

A Tizenkét pont eredeti példánya Forrás: Wikimedia Commons

Kossuth Lajos javaslatára a forradalom és szabadságharc alatt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank töltötte be a jegybanki funkciókat.

Az intézet ebben az időben bocsátotta ki az első önálló magyar bankjegyeket, a Kossuth-bankókat, amelyek nemesfém (arany és ezüst) fedezetét közadakozásból gyűjtötte össze az első független magyar kormány.

A Magyar Nemzeti Bank létrehozása

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés 189. cikkelye Magyarországnak, a saint-germain-en-laye-i békeszerződés pedig Ausztriának előírta, hogy a szerződés aláírását követő napon meg kell kezdeni az Osztrák–Magyar Bank felszámolási műveleteit. A központi banki feladatkört ideiglenesen az 1921. július 11-én megalakult Magyar Királyi Állami Jegyintézet vette át, amelynek székhelyéül az Osztrák-Magyar Bank egykori főintézetének palotája szolgált Budapesten.

A világháború okozta károk miatt 1922 nyarára az ország gazdasága olyan állapotba került, hogy elengedhetetlenné vált a szanálás, amihez a Népszövetség csak úgy biztosított támogatást, ha új központi bank alakul.

1924. június 24-én kezdte meg működését a Magyar Nemzeti Bank Fotó: Bielik István - Origo

Létre kellett tehát hozni az önálló jegybankot:

A Magyar Nemzeti Bank megalapításáról az 1924. évi V. törvény rendelkezett, amely április 26-án lépett hatályba.

1924. május 24-én részvénytársasági formában a mai Szabadság tér 8-9. szám alatti bankpalotában megalakult az önálló magyar jegybank, amely egy hónappal később, június 24-én kezdte meg a működését.

Alaptőkéje 30 millió aranykorona volt, ami 300 ezer, egyenként 100 aranykorona névértékű részvényre oszlott. Első elnöke Popovics Sándor, a Wekerle-kormány egykori pénzügyminisztere lett. Legfőbb döntéshozó szervének a nagybirtokosok, gyáriparosok és vezető bankok soraiból választott tizenhárom tagú főtanács számított.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fő feladata a bankjegykibocsátás volt.

A jegybank 1924-ben a Népszövetség kölcsöneinek segítségével stabilizálta az első világháborút követően inflálódott koronát, sikerült megállítania az inflációt. 1926-ban pedig kibocsátotta az új valutát, a pengőt.

Emellett átvette az állami számlák vezetését, az államadósság kezelését. Kamat- és hitelpolitikájával, váltóleszámítolási elveivel és gyakorlatával irányította az ország hiteléletét, befolyásolta a bankrendszer működését. Hatáskörébe került a devizagazdálkodás felügyelete is. Megalakulásától – 1930 – részvényese és aktív tagja a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS).

Forrás: OTPédia és Pénzmúzeum