Az egykori gyarmatbirodalmak számára addig jelentéktelennek számító dél-afrikai területekkel 1867-ban fordult nagyot a világ, amikor is az első gyémántokat megpillantották az Orange-folyóban. A nagyhatalmak számára oly vonzó kövek, és a pár évvel ezután kitört aranyláz hatására a vidék gazdasági jelentősége egycsapásra kulcsfontosságúra nőtt. Bár sokáig - nem alaptalanul - a bányászati ágazatot a gyarmati és apartheid uralom alatti elnyomás szimbólumaként tekintették, ettől függetlenül szerves szerepet játszott Dél-Afrika fejlődésében, örökre megváltoztatta az ország történelmét, és a nyersanyagipar globális szereplőjévé tette azt.

A dél-afrikai bányászat ma is jelentős deviza- és munkahelyforrás. Az ágazat a GDP hét százalékához járult hozzá, és 400.000 munkahelyet biztosított az ország Bányászati Kamarájának 2017-es adatai szerint egy olyan országban, ahol 2019-ben 29,1 százalék volt a munkanélküliség.
Tény azonban, hogy az elmúlt években a szektor növekedése megtorpant, és olyan nehézségeken ment keresztül, amelyekért nem csupán a koronavírus-járvány, hanem az innováció hiánya, a rossz vasúti és kikötői infrastruktúra, valamint a megbízhatatlan áramellátás is okolható.2010 és 2018 között az iparág termelése mintegy 10 százalékkal csökkent, 50.000 munkahely szűnt meg, és 45 százalékkal csökkent az éves tőkebefektetés.  

Mponeng aranybánya, Dél-afrikai Köztársaság. Bár sok változás történt az évek során, a bányászok munka- és életkörülményei továbbra is rendkívül kemények. Ennek egy része a munka jellegének köszönhető, amely megköveteli a bányászoktól, hogy elviselhetetlenül meleg, zajos és szűk helyeken dolgozzanak.Forrás: Wikimedia Commons/JMK

A becslések szerint viszont napjainkra is, a mintegy 2,5 ezer milliárd dollár (849 ezer milliárd forint) értékű dél-afrikai ásványkészletek nagy része még kiaknázatlan, így Pretoria arra törekszik, hogy 2030-ig kétszeresére növelje a beruházásokat az ágazatban.

Az ország területe különösen aranyban, gyémántokban, illetve más fontos fémekben gazdag.

Cyril Ramaphosa, az ország elnöke a bányászatot kulcsfontosságú ágazatként jelölte meg Dél-Afrika világjárvány utáni helyreállítási tervében. Ez pedig jó irány lehet, hiszen részben a világjárvány és az ukrajnai konfliktus által táplált nyersanyagpiaci fellendülés növelte a befektetők bizalmát, és egyre több bányászt terel az országba.

A kormány célja, hogy új lendületet adjon a bányáknak, így nagy reményekkel készülnek a májusi, Fokvárosban tartott Mining Indaba konferenciára, amely már 27 éve az Afrika bányászati ipar egyik legfontosabb eseménye.

Pretoria azon igyekszik, hogy megváltoztassa a helyi bányászatról alkotott narratívát – hangsúlyozva, hogy a szénen, az aranyon, a platinán és a gyémánton kívül, még rengeteg jelentős ásványkincs vár kitermelésre az országban. Például a króm, vanádium vagy épp a titán.