A leggazdagabb orosz, akit eddig elkerültek a nyugati szankciók

Russia Investment Forum
orosz milliárdosok
6081070 20.11.2019 Chairman of the Management Board of Norilsk Nickel Vladimir Potanin attends the VTB Capital Investment Forum "Russia Calling!" in Moscow, Russia. Vladimir Astapkovich / Sputnik
Vágólapra másolva!
Vlagyimir Potanyin jelenleg Oroszország hitelesítetten leggazdagabb embere, aki a Bloomberg Billionaires Index számításai szerint mintegy 25 milliárd dollárt halmozott fel. Az ukrán invázió hatására azonban vagyonának 25 százalékát elveszítette, így jelenleg a Forbes szerint 18,6 milliárd dollárja van. Potanyin rajta volt a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz kötődő prominens orosz politikai személyiségek és milliárdosok hírhedt 2018-as "Putyin-listáján", a nyugati szankciók azonban eddig elkerülték őt, írja a Business Insider.
Vágólapra másolva!

Ő az orosz nikkelkirály

A 61 éves Potanyin a világ legnagyobb finomított nikkelgyártója, a Nornickel többségi részvényese. A Bloomberg szerint 2021-ben 17,9 milliárd dolláros bevételt termelt a vállalat.

1990-ben megalapította az Interrost, amely többek között a bányászatban, az energetikában és az ingatlaniparban is érdekelt.

Az Open Investments az Interros alá tartozó, 2002-ben alapított ingatlancég volt. A piaci kapitalizációja 2018-ban 5,1 milliárd dolláron tetőzött, derül ki a cég honlapjáról. Potanyin 2010-ben eladta a cégben lévő részvényeit.

Ő irányítja a Petrovax orosz gyógyszeripari vállalatot, amely a Bloomberg szerint 2020-ban kifejlesztette a Polyoxidonium nevű gyógyszert.

A milliárdos emellett számtalan ingatlan tulajdonosa is, szállodája, birtokai és egy vidéki klubja is van az orosz főváros, Moszkva közelében.

Vlagyimir Potanyin Forrás: Sputnik via AFP/Vladimir Astapkovich

Potanyin 30 éves korában találkozott Mikhail Prokhorovval, aki a későbbi üzlettársa lett.

A páros megalapította a Nemzetközi Pénzügyi és Befektetési Társaságot, majd az Onexim Bankot, amely akkoriban Oroszország legnagyobb magánbankja lett.

32 évesen lett a pénzintézet elnöke.

A Nornickel egyik telephelyéről készült felvétel:

1996-ban kinevezték első miniszterelnök-helyettesnek, ebben a pozíciójában az energiaügyekért és a gazdaságért felelt.

Miközben a Külkereskedelmi Minisztériumban dolgozott, Potanyin

kidolgozta a "kölcsönök részvényekért" programot, amely később sok oligarcha vagyonának forrásává vált.

Ennek keretében az 1990-es években gazdag vállalkozók és bankok pénzt kölcsönöztek az orosz kormánynak, amennyiben részesedést kaptak az ország természeti erőforrásait gyártó vállalataiban. A kormány gyakran nem tudta visszafizetni ezeket a hatalmas kölcsönöket, így sok ilyen vállalat gazdag magánszemélyek kezében maradt. Potanyin ezen a programon keresztül szerezte meg a Nornickelt, amivel Oroszország akkori leggazdagabb emberévé vált.

Milliárdos orosz, mégsem került még a Nyugat célkeresztjébe Forrás: Pinterest / bornrich.com

Egyike volt azon orosz milliárdosoknak, akik segítettek finanszírozni a 2014-es szocsi olimpiát. A Forbes szerint 2,5 milliárd dollárt fektetett be egy síközpontba és más létesítményekbe. Potanyin szenvedélyes luxusjachtgyűjtő is.

A milliárdos másik hobbija a jégkorong. Egy 2018-as Financial Times-interjúban Potanyin elmondta, hogy hetente legalább kétszer játszik,

saját privát jégpályája van, és néha Putyinnal is összefut a jégen.

A milliárdos 1999-ben létrehozta a Vlagyimir Potanyin Alapítványt. A nonprofit szervezet "hosszú távú oktatási és kulturális projektek megvalósítására törekszik Oroszországban".

Potanyin első oroszként 2013-ban csatlakozott az akkor még házaspárt alkotó Bill és Melinda Gates, valamint Warren Buffett által 2010-ben alapított The Giving Pledge nevű globális jótékonysági szervezethez. Ennek aláírói megfogadták, hogy vagyonuk nagy részét jótékony célokra ajánlják fel.

Miért kerülhette el eddig a szankciókat a leggazdagabb orosz?

Arról egyelőre nem áll rendelkezésre információ, hogy a Putyin orosz elnökhöz nyilvánvalóan igen közel álló milliárdost miért kerülték el - legalábbis eddig - a számos gazdag orosz vagyonát, illetve személyüket is érintő szankciók, amiket az EU, illetve az Egyesült Államok azért vetett ki Oroszországra, illetve e személyekre, mert az orosz haderő február 24-én megtámadta Ukrajnát.

A Forbes témában készített összeállítása alapján

a válasz a fenti kérdésre sajátos politikai, gazdasági, valamint geostratégiai megfontolások elegyében rejlik, méghozzá az alkotóelemek kényes egyensúlyában.

A lap munkatársainak sikerült elérniük olyan személyeket az USA-ban, az Egyesült Királyságban, illetve az EU-ban is, akik közvetlenül rálátnak a szankciós döntések előkészítésére és meghozatalára. Válaszaik nem konkrét személyekre vonatkoznak, hanem arra, hogy bonyolult, számos szempontot mérlegelő döntési folyamat zajlik ilyenkor. Ebben pedig a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok összetettsége az adott ország adott üzletemberével éppúgy szerepet játszik, mint az, hogy a szankciók bevezetésében a fokozatosság játsszon szerepet, lépésről lépésre növelve a politikai vezetők elszigetelődését.