Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára vázolta: míg a járvány előtti években a csendesebb januári, februári eladások után jellemzően tavaszra lódultak meg a vásárlások, a pandémiás helyzetben óvatosabb volt a húsvéti fogyasztás.
Ebben az évben viszont azt látjuk, hogy az áremelkedések ellenére is mennyiségben magasabb lesz a lakossági fogyasztás az ünnep előtt2
– mondta a főtitkár, hozzátéve, hogy az alaptermékekre bevezetett árstopnak, a Szép-kártyának, illetve az eseti állami támogatásoknak és a béremeléseknek köszönhetően már a február is erősítette a kiskereskedelem éves forgalmát, amely az eddigi várakozásokhoz képest mérsékeltebben bár, de várhatóan meghaladja a tavalyi eredményt.
Mint kiemelte, ezúttal is megtalálható lesz a polcokon a húsvétkor szokásos termékkör, bár egyes cikkek drágábban, amit viszont ellensúlyoz a vásárlót támogató árstopintézkedés.
Az árstop az élelmiszer-kínálat mintegy húsz százalékát lefedi, ráadásul nem csak a konkrét árucikkek, hanem a kapcsolódó termékkörök esetén is valamelyest fékezi a drágulást - ez a sertés- és a csirkehúsnál, illetve a tejtermékeknél is látható.
Vámos György kitért rá: a jegybank friss előrejelzése egybeesik a cégek várakozásaival, eszerint elhúzódó inflációs időszakkal kell számolni, ám mivel a családok jövedelmei is jelentősen erősödtek, a külföldi piacokról begyűrűző drágulásokkal és egyes termékek esetén a szállítás hullámzásaival együtt is nő a fogyasztás.
Az áremelkedési trend lassan fog csillapodni, egy darabig még magas inflációval kell számolni, amit el fog viselni a magyar vásárlóerő – jegyezte meg.
Annak kapcsán, hogy a baloldali médiumok Európa más országaira hivatkozva arról írtak, hogy a háborús helyzet miatti riadalomban látványosan kiüresedtek a polcok az élelmiszerüzletekben, hangsúlyozta: itthon nincsenek és nem is indokoltak a pánikvásárlások.
A magyarországi élelmiszerellátás biztonságát meg fogjuk tudni őrizni, összességében fenntartható a kiegyensúlyozott árukínálat
– húzta alá.