Bővíteni kellett a csokot

Szinte minden évben új elemmel bővült a csok, amire a lakásárak drágulása miatt szükség is volt, a támogatások hatását ugyanis beárazta a piac. Néhány év alatt 11-12 százalékról 19-re nőtt a csokkal vásárolt használt lakások aránya, és egyre többen kerestek ingatlant a fővárosi agglomerációban - írta meg a vg.hu.

A lakáspiaci kereslet és az 1500 milliárd forint értékű csok kapcsolatát vizsgálta meg az ingatlan.com, amelynek elemzése szerint jelentősen nőtt a fővároson kívüli lakóingatlanok iránti kereslet az utóbbi években. Konkrétan 2016 elejéhez képest 42–140 százalékkal emelkedett az érdeklődések száma, a rekordot 2021 januárja jelentette.

Az állami lakástámogatási rendszert, a családi otthonteremtési kedvezményt 2015 közepén vezették be, 2021 végéig 656 milliárd forinthoz jutott 206 ezer család.

„A lakástámogatási rendszer a 2016-ban történt bővítéssel kapott nagyobb lendületet a legalább három gyermekkel új lakásba költözőknek nyújtott 10 milliós támogatással. Ezt követően

a csok szinte minden évben új elemmel bővült. 2016-ban lett először ötszázalékos az új lakások áfája is, 2018-ban a kétgyermekesek számára is megnyílt az államilag támogatott lakáshitel lehetősége.

2019-ben elindult a babaváró kölcsön és a falusi csok, 2021-től pedig a csokos vevők az illetékmentességen kívül az új lakások áfáját is visszaigényelhették. Összességében a csok keretében a vissza nem térítendő és visszafizetendő támogatások összege 1533 milliárd forintot tett ki 2021 végéig"

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzáfűzte: a csokos támogatások a legtöbb esetben a továbblépést segítették lakhatási szempontból, amihez a családok a meglévő otthonuk árát is beforgatták a következőnek a vételárába.

A csok folyamatos bővítésére azért is szükség volt, mert a támogatások hatását beárazta a piac, így valamelyest a dráguláshoz is hozzájárultak.

További részletek a vg.hu-n olvashatók.