A héten híre ment, hogy egyre több bank függesztette el az MNB NHP Zöld Otthon Program (ZOP) hitelkérelmeinek befogadását. A money.hu szakértői három kérdés megválaszolásával igyekeznek segítséget nyújtani az ügyfeleknek azzal kapcsolatban, hogy mit lehet tudni a jelenlegi helyzetről és mit lehet tenni a hitellel számolóknak, írja közleményében a portál.

1. Így áll most az eredeti keret kihasználtsága:

  • A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 200 milliárd forint forrást biztosított az NHP ZOP forrásául. Ekkora értékben ad 0 százalékos kamaton hitelt a bankoknak, akik azt maximum 2,5 százalékos kamatszint mellett folyósíthatják ki az ügyfelek számára.
  • A fenti keret még nem merült ki.
  • Az MNB feltételei szerint az első 120 milliárd forintos keretre bármely bank szabadon jelentkezhet. Ugyanakkor, ahogy a leszerződött összeg eléri a 120 milliárd forintot az MNB behúzza a féket. A fennmaradó 80 milliárd forintot annak alapján osztja ki az NHP ZOP kölcsönt kínáló bankok között, amilyen arányban ők az első 120 milliárd forintból részesedtek.
  • Március 20. környékén a leszerződött összeg meghaladta a 112 milliárd forintot.
  • A bankoknál még sok folyamatban lévő szerződés van benn, ezért rendelt el a többség befogadási stopot, hiszen az bizonyosan tudható, hogy a már csőben lévő szerződésekkel a 120 milliárd forintos határ átlépésre kerül.
MNB ZOP (Illusztráció)Forrás: shutterstock.com

2. Lehet még zöld hitelre pályázni?

  • Az MNB a 120 milliárd forintos kihasználtság elérését követő munkanapon tájékoztatja a hitelintézeteket az allokált keretük pontos összegéről.
  • A bankok – ha a versenytársak adatait nem is - saját számaikat ismerik, tehát elvben számolni tudnak azzal, hogy a fennmaradó összegből mekkora részt kaphatnak.
  • Itt azonban figyelembe kell venni, hogy az elmúlt hetekben olyan felfutás volt a hitelszerződésekben, amely miatt reális a veszély, hogy a befogadott hitelek összege nem 120, hanem egyből 130-150 milliárd forintnál áll meg, következésképp nem 80, hanem kisebb összeg kerül majd szétosztásra.
  • Miután a bankoknál a megkötött szerződéseken felül szép számmal van befogadott és elindított hitelszerződés is, ezért azután a pontos számok megismeréséig nem oldják majd fel a hitel felfüggesztését.
  • Vannak olyan bankok, akik nem függesztették fel a hiteligénylés befogadását – pl. a Budapest Bank -, ám az ügyféltájékoztatókban és a weboldalukon arra figyelmeztetnek, hogy a keretösszeg kimerülése esetén a bank nem tudja biztosítani ügyfeleinek az NHP ZOP lakáshitelt. Ebben az esetben az ügyfél egyéb, piaci lakáshitelt igényelhet.
  • Az allokáció és a már csőben lévő szerződések megkötése után egyes bankoknál fennmaradhat még szabad keret, ám azt, hogy ez mekkora összeg és melyik banknál lesz lehetőség még hitelt igényelni, ma még nem mondható meg. Érdemes figyelni a banki tájékoztatásokat.
  • Miután az elmúlt hetekben valóban csúcsra jártak az igénylések túlzott reményeket nem érdemes táplálni. Miután az NHP ZOP maximum 70 millió forintig igényelhető és az új lakások ára amúgy is az egekben van, az átlagos hitelösszeg lényegesen magasabb, mint a piaci hitelek 22-25 milliós értéke. A 200 milliárdos keret 50 milliós átlagos hitelösszeggel számolva 4.000 szerződésre volt egyébként is elég.
IllusztrációForrás: 123RF

3. Lesz még folyatása a zöld hitelnek?

  • Az MNB év eleji jelzései inkább azt valószínűsítették, hogy a keret kibővítése nem történik meg.
  • A támogatott konstrukció fenntartása az infláció elleni egyre szigorúbb monetáris politikai lépések közé nem igazán illeszthető be.
  • Csökkenti a folytatás esélyét az is, hogy 2022. júliusától már minden új építésű lakásnak el kell érnie az NHP ZOP-ban szereplő BB energitanúsítvány minősítési feltételeit. (Az MNB Zöld hitele ugyanakkor szigorúbb, mert a primer négyzetméterenkénti éves energiafogyasztásnál a BB minősítés 81-100 kWh teljesítményével szemben maximum 90 kWh-t tart elfogadhatónak.) Ha a program folytatásáról döntenének, minden új lakás zöld hitelből lenne finanszírozható.
  • Ez viszont lényegében ellehetetlenítené a használt lakások hitelezését, hiszen azokat csak piaci konstrukcióban lehetne hitelezni. Itt viszont az infláció és a jegybanki kamatemelés miatt egyre magasabb kamatokkal kellene számolni. Ezt csak az arra jogosultak esetében tudnák részben tompítani a teljes lakás megvásárlására nem elegendő családpolitikai kedvezmények, a CSOK és a Babaváró.
  • A beszakadó használtlakás-piac sokkal komolyabb gazdasági, társadalmi problémákat okozna – például a háztartások vagyonában kitüntetett szerepet játszó ingatlanvagyon gyorsan veszítene értékéből.
  • Ugyanakkor a money.hu szakemberei arra látnak esélyt, hogy az új, zöld lakások finanszírozása a jövőben is a piacinál olcsóbb hitelből valósuljon meg. Erre lehetőséget biztosít a Zöld jelzáloglevél program. A piacon kifejezetten keresett (ráadásul az MNB vásárlásaival is támogatott) zöld jelzáloglevelek a piacinál kisebb kamatozás mellett biztosítanak friss, kihelyezhető forrást a bankok számára. Ők ezeket a forrásokat csak zöld, az energiahatékonyságot szolgáló kölcsönökbe forgathatják. Mindez azt jelenti, hogy az új típusú zöld hitelek a piaci szintnél olcsóbbak lehetnek – ám a különbség a piaci és a zöld hitelek között messze nem lesz akkora, mint az NHP ZOP és a standard banki jelzáloghitel ajánlatok között.