Nem kedvez a háború a nemzetközi és a magyarországi gazdaságnak, ezzel együtt megőrizhető a hazai növekedés. Jelentős támogatást adhat ehhez a belső fogyasztás, ahogy a korábbi beruházások belépő kapacitásai is segíthetik a bővülést. A bizonytalansági faktor azonban nehezíti a jövőbe látást - írja elemző cikkében a Magyar Nemzet.

Az Ukrajnában dúló háború, valamint az Oroszországra kivetett szankciók hatása miatt rendkívül megnőtt a bizonytalanság a gazdasági kilátások terén. A Pénzügyminisztérium ezzel együtt úgy számol, hogy az idén is növekedhet a magyar gazdaság. A tavalyi 7,1 százalékos bővülés után mintegy három-négy százalékos lehet a gyarapodás.

Varga Mihály tárcavezető a Figyelőnek adott interjúban jelezte: a korábbi növekedési prognózist újra kellett gondolni, mivel az inflációs pálya megváltozott, és az eddig félmilliós ukrán menekülthullám is rendkívüli intézkedéseket igényel. Emlékeztetett: a hazai gazdaságot nagy megtakarítási ráta jellemzi, és ehhez kis hitelállomány kapcsolódik.

Az ország nincs rossz helyzetben, jó állapotban nézhet szembe a kedvezőtlen körülményekkel. Erre több adat is utal, melyeket az elmúlt időszakban tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal.

Így a többi között az elemzők várakozását is felülmúlta az ipar februári és első két havi növekedése. A termelés volumene négy és fél százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg januárhoz képest 1,6 százalékkal nőtt a szezonálisan és a munkanappal kiigazított ipari kibocsátás.

Az elemzők várakozását is felülmúlta a hazai ipar februári és első két havi növekedéseForrás: Mercedes/Dudar Szilard

Hasonló a helyzet az építőipar terén is: a tavalyi, 13 százalékos építőipari ágazati termelésnövekedés után ebben az évben összességében stagnálás várható jórészt a háború miatt.  Kedvezőbb helyzetben van a kiskereskedelem, melynek a forgalma a várakozásokat meghaladó mértékben nőtt (9,8 százalékkal) februárban az előző év azonos időszakához képest.  Az elemzők azzal számolnak, hogy a következő hónapokban folytatódhat a fogyasztás éves alapú bővülése. Ez azt is jelenti, hogy ez a terület egész évben támogatni fogja a gazdaság növekedését.

A magyarországi beruházási ráta magas, a kormány ügyelt arra, hogy a válság idején se álljanak le a fejlesztések. 

Kedvező jel, hogy 2021 végére 76,8 százalékra mérséklődött GDP-arányosan az államadósság mértéke, a költségvetési hiány pedig 6,8 százalék lett a korábban várt 7,5 százalék helyett.

Ez jobb teljesítmény az uniós átlagnál, miután az EU-tagországok átlagában az Európai Bizottság emelkedést vár az államadósság területén: a 2020-as 90,1 százalékról 92,1 százalékra nőhetett a mutató – hívta fel a figyelmet a minap György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.