Együttműködési megállapodás született az agrárvállalkozások külpiacra lépésének segítésére

Ordacsehi, 2020. augusztus 8. Szüretelőgép szedi a legkorábbi érésű szőlőfajtát, a Csabagyöngyét a Balaton Agrár Zrt. területén a Somogy megyei Ordacsehi határában 2020. augusztus 8-án. Ordacsehi és környéke a Csabagyöngye legnagyobb termőterülete, innen a Varga Pincészet idén mintegy 90 ezer kilogramm Csabagyöngyét vásárol, amelyből 90 ezer palack bort készít a badacsonyörsi központjában. MTI/Varga György

A külpiacra lépés iránt érdeklődő agrárvállalkozások felkutatása és felkészítése érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) együttműködési megállapodást írt alá hétfőn Budapesten.

A rendezvényen Szabó Kristóf, a HEPA vezérigazgatója elmondta, az ügynökség a cégek külpiaci növekedésének, fejlődésének támogatásával foglalkozik.

A mostani megállapodás értelmében a HEPA és a NAK információk nyújtásával, piaci elemzéssel támogatja egymást, valamint a kamara a külpiacra lépés iránt érdeklődő agrárvállalkozások megtalálásában segíti a HEPA munkáját.

Kitért arra, hogy Magyarországon megszűnt az alap- és a középszintű külkereskedelmi képzés, ezért a HEPA felhatalmazást kapott a kormánytól a hiány pótlására.

Az ügynökség keretein belül már elindult az alapszintű külkereskedelmi képzés, ami online, bárki számára ingyenesen elérhető.

Szabó Kristóf szerint a jövőben a külkereskedelmi mérleg egyensúlyba állítására kell helyezni a hangsúlyt, mert az ország import túlsúllyal bír. A HEPA vezérigazgatója úgy vélte, az importtartalom csökkentésében az agrárium tud sokat segíteni, hiszen "a hozzáadott érték itthon keletkezik", erre tudják építeni az exportteljesítményüket.

Illusztráció Forrás: MTI/Varga György

Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, a HEPA és az Agrárkamara közti megállapodással a nagyobb cégek mellett a kis- és közepes vállalkozásokat is tudják segíteni azokat, amelyek a rendelkezésre álló piaci információk alapján érdemben elgondolkodnak azon, hogy az export útjára lépnek.

Kiemelte, hogy a pandémia alatt javult Magyarország export teljesítménye, ezen belül az agrárgazdaságé is. Utóbbi 2021-ben a nemzetgazdaság külpiaci teljesítményének 9 százalékát tette ki, az agrár import pedig a 6 százalékát. Az agrár kivitel értéke 10,7 milliárd forint, a behozatalé pedig 7,1 milliárd forint volt, a mintegy 3 milliárd forintos aktívum az elmúlt egy évben nagyságrendileg 10 százalékkal nőtt.

Győrffy Balázs szerint

az agrárgazdaság most nagy lehetőség kapujában áll, hiszen a nemzeti társfinanszírozás a korábbi 17,5 százalékról 80 százalékra emelkedett,

így háromszor annyi pénzt költhetnek el az élelmiszergazdaságra Magyarországon a most futó 7 éves uniós tervezési időszakban, mint a korábbiban.