Az elmúlt évtizedekben az űr- és műhold-technológia a digitális életünk láthatatlan alapjává nőtte ki magát. E nélkül számos hétköznapi eszköz működésképtelen lenne. A Föld körül keringő aktív műholdak száma ma már megközelíti a 2000 darabot, miközben az űrtechnológia fejlődése folyamatosan halad. Bemutatjuk, melyek most a legizgalmasabb trendek az űriparban.
A hétköznapokban használt technológiai eszközök jelentős részének alapját az űripar és műhold-technológia adja, az űripari fejlesztések pedig gőzerővel haladnak. Különösen annak köszönhetően, hogy a technológiai áttörések miatt drasztikusan csökken a rakétakilövések költsége. Jelenleg nagyjából 1700 aktív műhold kering a Föld körül, de a szakértők úgy számolnak, hogy 2030-ra jelentősen nőhet a számuk.
Ez pedig több olyan fejlesztést is lehetővé tehet, melyek jelenleg még csak futurisztikus gondolatoknak tűnnek – legalábbis a hétköznapokban. A drónokkal történő kiszállítások általánossá válhatnak, miközben a szélessávú internet akár az egész világon könnyedén elérhető lehet, még a legszegényebb és legeldugottabb területeken is. A Visual Capitalist megnézte, melyek a legizgalmasabb trendek jelenleg az űriparban.
A műholdak forradalma
Az első fontos területet az újrahasznosítható kilövési rendszerek, a hiperszonikus űrutazás, valamint a műholdak újfajta összekapcsolásai jelentik. Ezek közül is kiemelkedik az első, ugyanis az újrahasznosítás lehetővé tenné a kilövések további költségcsökkenését, ami nagyon fontos szempont mindenfajta fejlesztés számára.
Az űrrakéták kilövéseinek kilogrammonkénti költsége nagyon gyors ütemben csökkent az elmúlt években. 2016-ban, az Atlas V esetében a kilogrammonkénti költség még 14.100 dollár volt, azonban 2020-ban, a SpaceX által fejlesztett, újrahasznosítható Falcon 9-nél ez már csak 1800 dollárt tett ki. Egyes becslések pedig ma már azzal számolnak, hogy a kilogrammonkénti költség lecsökkenhet akár 200 dollárra is.
A költségcsökkenés legfontosabb következménye, hogy ezzel egyre több műholdat lehetne úgynevezett alacsony Föld körüli pályára állítani. Ezek előnye, hogy sokkal pontosabbak, mint a távolabb elhelyezkedő műholdak, a hátrányuk viszont az, hogy sokkal kisebb területet képesek lefedni. Vagyis a megfelelő, átfogó hatékonyság eléréshez jóval több kellene belőlük pályára állítani, ami értelemszerűen sokkal több pénzbe kerül. Ha tehát a költségek jelentősen tudnának csökkenni a következő években, azzal látványosan fejlődhetne a globális műholdas technológia.
Az űrkutatás új technológiái
A második nagy terület az űrkutatás forradalmasítása, különösen az űrhajókon használt elektronikai eszközök újfajta előállításával.
Ennek egyik legfontosabb módja a 3D-nyomtatás, amely egyre nagyobb szerepet játszik az űriparban. Míg 2015-ben egy űrhajó motorjában csupán 15 darab 3D-nyomtatással előállított alkatrész kapott helyet, addig ezek száma 2019-re elérte a 304 darabot, az előrejelzések szerint pedig 2024-re már a 4000 is reális szám lehet.
Ráadásul az űripar itt visszahatna az egész 3D-nyomtatás fejlődésére, erősen támogatva az iparágat. A szakértői becslések szerint ugyanis a 3D-nyomatatás szektorának mérete 2030-ra elérheti a 120 milliárd dollárt, szemben a 2020-as 15 milliárd dollárral.
Drónok a küszöbön
A harmadik nagy terület szintén a műholdakhoz kötődik, és olyan fejlesztéseket hozhat, melyek a hétköznapokban is érezhetők lennének. Ide tartozik például a műholdas képalkotás, a műholdas kommunikáció, valamint az autonóm drónok fejlődése is.
Utóbbiak például teljesen átformálhatják a kiszállításokat, csökkentve nemcsak a kiszállítás idejét, de a költségeit is. Jelenleg például a FedEx standard másnapi kiszállítása 38,48 dollárba kerül, az aznapi pedig 73,68 dollárba. Ezzel szemben az Amazon tervezett drónos kiszállítási megoldásával akár 30 percre rövidülhetne az időtartam, a költség pedig 0,25 dollárig csökkenne.
Ez pedig nemcsak a vállalatok, de a vásárlók számára is komoly előnyökkel járna, azonban ehhez ugyancsak szükség van a műholdak kilövési költségeinek drasztikus csökkenésére.