Hatalmas csempészbotránytól hangos a fáraók földje, egy volt miniszter is belekeveredett

Egyiptom antikvitás csempészet
Idomárok tevegelnek turistákra várva a gízai piramisoknál
Vágólapra másolva!
Antik kincsek csempészéséért tíz év börtönbüntetésre ítélt az egyiptomi bíróság egy volt parlamenti képviselőt, míg több másik személyre szintén súlyos büntetést szabott ki az ügyben.
Vágólapra másolva!

Az egyiptomi állami hírügynökség szerint a volt parlamenti képviselőnek, Alaa Hassaneinnek és négy másik személynek 10 évet kell rács mögött töltenie, míg Hassan Rateb nevű prominens üzletember, 17 másik társával együtt öt év börtönbüntetésre számíthat. Emellett mindannyiukat 1 millió egyiptomi font (18,4 millió forint) pénzbírsággal is sújtották.

Egyiptom az elmúlt években drasztikusan fokozta erőfeszítéseit a régiségekkel való kereskedés megakadályozása érdekében.

A tizenkilencedik század közepéig ugyanis, nem létezett semmilyen helyi törvény a régiségkereskedelemről, nem csoda hát, hogy a múltban sok százezernyi műtárgyat vittek ki az országból, és értékesítettek magángyűjteményeknek vagy múzeumoknak szerte a világon.

Egyiptom még napjainkban is gazdag feltáratlan ókori lelőhelyekben Forrás: AFP/Amir Makar

Az első lépés a régiségek csempészetének korlátozására csupán 1835. augusztus 15-én történt, amikor Mohamed Ali pasa, Egyiptom kormányzója megtiltotta az összes antikvitás exportját és kereskedelmét. Azóta természetesen már többször is szigorították ezt a régiségvédelmi törvényt, legutóbb 2018-ban.

Egyébiránt a közelmúltban több nagy horderejű bírósági ítélet is született, amelyekben nem egyszer híresség is szerepeltek gyanúsítottként. 2020-ban az ország volt pénzügyminiszterének testvérét, egy híres színészt, Raouf Boutros-Ghalit 30 évre ítélték el csempészésért.

Az állami híradás azt nem részletezte, hogy a mostani bűncselekményben milyen régiségek érintettek, azonban azt megemlítették, hogy

az elítéltek még illegális és titkos ásatásokat is szerveztek és finanszíroztak.

És ez nem egyedi eset, tekintve, hogy Egyiptom még napjainkban is gazdag a feltáratlan ókori lelőhelyekben, amelyek főként a fáraók aranykorából, valamint a görög és római időszakból származnak.

A közelmúltban feltárt 3000 éves "elveszett aranyváros" romjai Luxorban Forrás: MTI/EPA/Záhi Havvász Egyiptológiai Központ/-

A helyi kormány az elmúlt években többször is figyelmeztette a külföldi múzeumokat, hogy nem fog segítséget nyújtani nekik az ókori egyiptomi régiségekről szóló kiállítások előkészítésében, hacsak azok nem szolgáltatják vissza az egykor illegálisan hozzájuk került műtárgyakat. A Régiségügyi Minisztérium adatai szerint az ilyen akciók eredményeként 2016 óta már többezer műemléket és antikvitást sikerült visszaszerezniük.