Az egész Európai Unióban gondot jelent az infláció, ez részben az elszálló energiaáraknak a következménye. A magyar kormány állami szabályozással lépett közbe a drágulás megfékezésére. A Magyar Nemzeti Bank szerint augusztusban–szeptemberben kezdődhet meg az infláció csökkenése - írja a Magyar Nemzet.

A baloldal nemegyszer támadta azzal a hamis állítással az Orbán-kormányt az elmúlt időszakban, miszerint az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az infláció.Varga Mihály a minap a közösségi oldalán is felhívta a figyelmet arra, hogy a márciusi 8,6 százalékos magyar inflációs mutató az Eurostat adatai alapján a tagállamok sorának középmezőnyében helyezkedik el, és hangsúlyozta:

a pénzromlás mértéke a kelet-közép-európai térségben jóval magasabb az átlagnál. Így például Romániában és Szlovákiában 9,6 százalék, Lengyelországban 10,2 százalék, Csehországban 11,9 százalék.

Az elmúlt hónapokban világosan kiderült, hogy az árstopok működnek.

A rezsicsökkentés és az üzemanyagárak befagyasztása, valamint az élelmiszerárak stopja mérsékli a fogyasztói árakat. Ha ezek nem lennének, akkor a jelenlegi 8,6 százalékos mutató 13 százalék lenne.

IllusztrációFotó / 123RF

Az egész Európai Unióban is gondot jelent az infláció. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése összegezte, hogyan alakultak a számok tavaly a közösség tagállamaiban. A kutatás megállapította, hogy a legnagyobb mértékben a közlekedés költségei nőttek, a csoportban található termékek és szolgáltatások fogyasztói ára átlagosan 6,8 százalékkal emelkedett az unióban. Ez elsősorban a benzin- és a gázolajárak növekedéséhez köthető, és a magyar inflációt is befolyásoló világpiaci olajárak alakulásával magyarázható. A gázolaj átlagosan 16,1, míg a benzin 18,1 százalékkal nőtt a tagállamokban. Legutóbb 2011-ben volt ilyen mértékű, öt százalékot megközelítő vagy elérő drágulás az Európai Unióban.

Infláció az Európai Unió tagállamaibanForrás: MNO

Magyarországon a hatóságilag rögzített és így változatlan áram- és gázáraknak köszönhetően ez az emelkedés az átlagosnál kisebb, két százalék volt.

Az élelmiszerek ára átlagosan 1,6 százalékkal emelkedett tavaly a közösségben. Az emelkedés az év második részére volt jellemző, az uniós átlag a júliusi 1,6-ről decemberig 4,3 százalékra változott. Az élelmiszerár-emelkedés oka megegyezik a hazánkban tapasztalható árváltozásokkal: elsősorban az energiaárak és a termények, illetve nyers élelmiszerek drágulásával függ össze.

A vendéglátás és szálláshely-szolgáltatások ára az unióban átlagosan két, míg Magyarországon 5,5 százalékkal nőtt. A múlt év folyamán, hazánkhoz hasonlóan, Európa-szerte megfigyelhető volt a termékcsoport inflációs rátájának emelkedő trendje. Azaz a járvány enyhülésével párhuzamosan felfutó kereslet és a vendéglátó szektor elmaradt bevételeinek pótlására való törekvés árakra gyakorolt hatása nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is megfigyelhető volt – írta a statisztikai hivatal.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón jelezte: fontos, hogy a kormány az intézkedéseivel – amennyire lehet – mérsékelje a pénzromlást a világban megindult inflációs spirál mellett. Emlékeztetett: "a Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint augusztusban-szeptemberben kezdődhet meg az infláció csökkenése."

Egy kérdésre válaszolva pedig közölte: nem vitás, hogy az infláció megugrása miatt módosítani kell a 2022-es büdzsén, akár bármely más országban, de a részletekről konkrét döntés azonban még nem született.