2022. április 27-én az Európai Bizottság jogállamisági eljárás megindításáról döntött Magyarországgal szemben. Ennek hátteréről és lehetséges eredményéről tartott tájékoztatót ma az Alapjogokért Központ "Szintet lép a hazánkkal szembeni politikai zsarolási folyamat" címmel, amelyen Kovács István, a Központ stratégiai igazgatója és Kovács Attila, a Központ projektvezetője ismertette értékelésüket.

Az eljárást akkor indították meg, amikor mindennél nagyobb szükség lenne az Európai Unió belső egységének megőrzésére, hiszen az utóbbi évek során egymást érték a nagyobbnál nagyobb nemzetközi válságjelenségek: a migrációs válság után jött a koronavírus-járvány, jelenleg pedig immár hónapok óta zajlik a szomszédunkban az orosz-ukrán háború - húzták alá az elemzők. Az EU-s döntésről az Origo is beszámolt:

Ugyanakkor a tájékoztatón az Alapjogokért Központ munkatársai kiemelték: az utóbbi kapcsán hazánk a nyugati szövetségi rendszer (EU) lojális tagjaként minden közös uniós döntést, így az Oroszországgal szembeni szankciók kérdését is támogatta. Mindezek mellett Magyarország lehetőségeihez mérten az ide érkező háborús menekülteket is segíti, támogatja. Ebben a magyarok összefogása rendkívüli. 

Ennek fényében hátbatámadásként értelmezhető a Bizottság mostani lépése. - hangoztatták a tájékoztatón.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatójaFotó: Polyák Attila - Origo

Az EU intézményeinek hazánkkal szembeni hozzáállását ismerve már nem is meglepő, hogy erre a lépésre a magyar országgyűlési választások után alig pár héttel került sor, amelynek eredményeképpen soha nem látott politikai felhatalmazást kaptak a magyar kormánypártok az elmúlt 12 év munkájának folytatására. Az ugyanazon napon megtartott népszavazáson pedig még nagyobb arányban álltak ki a választópolgárok a gyermekvédelem ügye mellett. A balliberális többségű Európai Parlament már hónapok óta egyre hangosabban követeli hazánk megbüntetését, a Helyreállítási Alap forrásainak felfüggesztését.  

A jogállamisági eljárás már régen nem jogi természetű vita, sokkal inkább brüsszeli zsarolás, politikai és ideológiai nyomásgyakorlás. Az Európai Bizottság célja nem is kétséges: meg akarja büntetni hazánkat, a magyar választópolgárokat, és elvonni, de legalábbis késleltetni a Magyarországnak járó uniós forrásokat, mint amilyen a koronavírus-járvány által okozott egészségügyi szükséghelyzet kezelésének támogatása. A 2021-2027-es uniós programozási időszakban a Helyreállítási Alapból Magyarországnak 7,2 milliárd euró összeg jár (folyó áron), míg a többéves pénzügyi keretből hazánk részesedése 30,8 milliárd euró" - közölte Kovács István.

Miután a szerdai napon az Európai Bizottság biztosi kollégiuma elfogadta az erre vonatkozó javaslatot, Margaritisz Szkínasz európai bizottsági alelnök hivatalosan is bejelentette a jogállamisági eljárás megindítását hazánkkal szemben. Johannes Hahn költségvetési biztos még aznap elküldte a hivatalos írásbeli értesítést a magyar kormány illetékeseinek.

Ezzel elindult az az 5-9 hónapig tartó folyamat, melynek a végén a tagállami kormányok képviselőiből álló tanács az uniós támogatások egy részének felfüggesztésével vagy zárolásával büntetheti hazánkat, ha megállapításra kerül, hogy hazánkban a jogállami normák megsértése közvetlenül sérti az EU pénzügyi érdekeit. A magyar kormánynak most 1-3 hónapig terjedő időintervallum áll rendelkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottság írásbeli megkeresésére. Jogában áll észrevételeket tenni az Európai Bizottság megállapításaival kapcsolatban, további információkat nyújtani, és megoldási javaslatokat tenni az állítólagos jogsértések kezelésére. 

Kovács Attila, a Központ projektvezetője egy korábbi tájékoztatónForrás: Origo

Amennyiben Magyarország válaszát követően az Európai Bizottság hazánkra vonatkozóan pénzügyi forráscsökkentésre vonatkozó javaslatot szándékozik tenni, előzetesen lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar kormány egy hónapon belül benyújtsa az észrevételeit, különösen a tervezett intézkedések arányosságával kapcsolatban. 

Amennyiben az Európai Bizottság a magyar észrevételeket követően továbbra is úgy ítéli meg, hogy az megsérti a jogállamiság elveit, és a hazánk kormánya által javasolt korrekciós intézkedések – ha vannak ilyenek – nem kezelik megfelelően az Európai Bizottság értesítésében foglalt megállapításokat, úgy az észrevételek kézhezvételétől számított egy hónapon belül úgynevezett végrehajtási határozatra irányuló javaslatot nyújt be az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács a végrehajtási határozatot a Bizottság javaslatának kézhezvételétől számított egy hónapon belül elfogadja. Kivételes körülmények felmerülése esetén az említett végrehajtási határozat elfogadásának határideje legfeljebb két hónappal meghosszabbítható - magyarázta Kovács Attila a sajtótájékoztatón.

Az Európai Tanácsnak minősített többséggel kell jóváhagynia a végrehajtási határozatot: az EU teljes lakosságának legalább 65 százalékát képviselő uniós tagállamok 55 százalékával. Ez jelentős eltérést jelent a 7. cikkhez képest (amely az uniós alapértékeket súlyosan megsértő tagállam elleni uniós eljárást szabályozza), ahol egyhangúságra van szükség. Az eljárás megindítása nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság végül pénzbüntetést fog kiszabni Magyarországra, ezzel csak nyomást szeretne gyakorolni a Kormányra, hogy tartsák tiszteletben a közösségi értékeket és szabályokat, amik szerintük nem valósulnak meg. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint nagy valószínűséggel a közel 1 év múlva várható végleges döntés - a megváltozott nemzetközi helyzet és egyéb aktuális ügyek miatt - nem lesz hazánkra nézve negatív kimenetelű.