A magyar fogyasztók 70 százaléka idén legalább ugyanannyit tervez divatra költeni, mint tavaly.
76 százalék ugyan érzékeli a ruházati cikkek és cipők árának emelkedését, azonban többségük ezt csak kismértékű drágulásnak tekinti. A fogyasztók 36 százalék változtatott divatcikk vásárlási szokásain az ukrán-orosz konfliktus hatására 53 százalék visszafogta kiadásait arra az esetre, ha a helyzet súlyosbodna, 14 százalék további áremelkedésektől tartva többet vásárol. Minden vizsgált piacon vannak fogyasztók, akik többet vásárolnak alapvető termékekből (zoknik, fehérneműk), hogy rendelkezzek egyfajta túlélőkészlettel, ha a helyzet rosszabra fordul - írja a Glami.hu.

A GLAMI divatkereső friss kutatása szerint a következő hónapokban az inflációs környezet, az ellátási nehézségek és az ukrajnai háború ellenére sem várható jelentősebb visszaesés a régió divat webáruházainak forgalmában. A nemzetközi felmérés alapján a fogyasztók többsége az eddig tapasztalt áremelkedést csak kismértékű drágulásnak tekinti, és idén legalább ugyanannyit tervez divatra költeni, mint tavaly.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A Glami.hu online divatkereső Fashion (Re)search piackutatási projektjének kilenc európai országban készült felmérése szerint az infláció, az energiaválság, az ellátási zavarok és a geopolitikai bizonytalanság egyelőre nincsenek jelentős hatással a közép- és kelet európai divatcikk-vásárlási szokásokra, illetve 2022-ben nem várható jelentős visszaesés a fogyasztói igények terén.

Így tervezünk többet költeniForrás: Glami

A többség legalább ugyanannyit tervez divatra költeni, mint tavaly

A felmérésből kiderül, hogy Magyarországon 2022-ben az válaszadók 70 százaléka nem tartja indokoltnak, hogy kevesebbet költsön öltözködésre és divatra, mint a tavalyi éveben. Ennek oka, hogy a fogyasztók 76 százaléka ugyan érzékeli az általános árszínvonal emelkedését, de 46 százalék ezt csak kismértékű drágulásnak tekinti.

A kutatás szerint emellett 20 százalék azoknak az aránya, akik 2022-ben kevesebbet és 23 százalék azoké, akik többet terveznek divatra költeni. Azok közül, akik idén kisebb összeget szánnának ruházkodásra, 76 százalék továbbra is a megszokott árkategóriában gondolkodik, csak kevesebb termék megvásárlását tervezi, 14 százalék pedig inkább az alacsonyabb árszegmensből válogatna.

2022-ben ennyit költhetünk divatcikkekreForrás: Glami

Azok közül, akik növelnék a divatra szánt kiadásaikat, legtöbben több, vagy magasabb árkategóriájú ruhát szeretnének vásárolni (41 százalék), 33 százalék magasabb árkategóriában, de kevesebb árucikket vásárolna, 17 százalék pedig ugyan annyit vásárolna, mint eddig, de inkább a magasabb árkategóriából választana.

Nemzetközi összehasonlításban Bulgáriában (51 százalék), Csehországban (44 százalék) és Szlovákiában (43 százalék) vannak a legtöbben, valamint Görögországban (17 százalék) és Horvátországban (16 százalék) a legkevesebben, akik idén növelnék a kiadásaikat.

Vegyesen reagálnak a fogyasztók az ukrajnai helyzetre

A kutatás arra is rákérdezett, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus befolyásolja-e valamilyen formában a vásárlási szokásokat. A magyar válaszadók 51 százaléka válaszolta, hogy az ukrán-orosz háború nem volt hatással a divatcikk vásárlási szokásaira, 36 százalék viszont változtatott fogyasztói magatartásán.

Tavalyhoz képest idén a fogyasztók többet költenek a divatraForrás: Glami

Az utóbbi csoportból a legtöbben (53 százalék) kevesebbet fognak költeni, mivel így pénzt tudnak megtakarítani arra az esetre, ha a helyzet súlyosbodna, 21 százalék azért költ kevesebbet, mert zaklatott állapotban van a kialakult helyzet miatt, 9 százalék pedig azért költ kevesebbet, hogy inkább jótékony célokra fordíthassa a különbözetet.

A válaszadók 14 százaléka a háború okozta további áremelkedésektől tartva növelte a divatcikkekre szánt összeget. A vizsgált piacok közül a legérzékenyebben a görög lakosság reagált, ahol válaszadók 47 százaléka mondta, hogy a háborús helyzet miatt át kellett gondolnia, hogy mennyi pénzt szán divatcikkekre, és 71 százalék tervezi a kiadásainak csökkentését arra az esetre, ha a helyzet súlyosbodna.

A divatkereső év elején megjelent elemzése szerint 2021-ben Magyarországon az online értékesítés közel 23 százalékkal nőtt 2020-hoz képest, és az e-kereskedelem teljes divatkereskedelemben való részesedése 19,7 százalékra emelkedett.