A bányavállalatok mindent megtesznek azért, hogy minél nagyobb profitra tehessenek szert a mélytengeri ásványkincsek felkutatásából és felszínre hozásából, amire egy vadonatúj iparág is létrejött. Környezetvédők azonban katasztrofális következményekre figyelmeztetnek – írja a The Guardian.

A Canary Wharf kelet-londoni bevásárló- és üzleti negyedben található Hilton London szállodában rendezték meg a napokban a Deep Sea Mining Summit 2022 című konferenciát, melynek keretében több tucat bányászati vezetőnek, bankárnak és kormányzati tisztviselőnek ígértek betekintést abba, hogyan és pontosan hol lehet hatalmas vagyonra szert tenni a "mélytengeri aranylázból".

Évekig tartó tárgyalások és félresikerült kezdetek után a mélytengeri bányászat közel áll az áttöréshez." – hirdette a konferencia reklámszövege, amelyre a részvétel átváltva több mint félmillió forintba került. A lehetséges meggazdagodás pontos lokációja a Csendes-óceán 4.000 méteres mélysége, ahol ritkaföldfémek trilliónyi, krumpli méretű gumóját fedezték fel, amelyek létfontosságúak az elektromos autók következő generációjának meghajtásához. A bányavállalatok nem titkolt reménye, hogy már 2023 júliusában globális szabályok léphetnek életbe, amelyek ettől kezdve lehetővé teszik az ipari méretű mélytengeri bányászatot az ásványkincsek kitermelése érdekében.

Mélytengeri bányászat (Illusztráció)Forrás: Nautilus Minerals

Katasztrófa lehet a vége

Környezetvédő aktivisták azonban arra figyelmeztettek, hogy az ilyen bányászat veszélyes, és visszafordíthatatlan károkat okozhat a kevéssé ismert ökoszisztémákban. Szakértők szerint a kutatók által megismert mélytengeri fajok 90 százaléka új a tudomány számára.Környezetvédő szervetek hangosan tiltakoztak a konferencia megrendezése ellen, de a bankárokat is támadták, amiért a gyors profitszerzés érdekében fontolgatják a veszélyes és szerintük szükségtelen projektekbe való befektetést.

Hawaii és Mexikó között már 1875-ben felfedezték ezeket a furcsa csomóba rendeződő ritkaföldfém-képződményeket de csak a víz alatti robotika legújabb fejlesztései tették lehetővé a fémek nagyszabású bányászatát.

A vitatott új iparágat felügyelő ENSZ-szervezet engedélyt adott a vállalatoknak a terület feltárására, de a teljes körű bányászat még nem kezdődhetett meg. Ez azonban hamarosan megváltozhat. Például az apró csendes-óceáni szigetország, Nauru, két évet biztosít a Nemzetközi Tengerfenék Hatóságnak (ISA) az iparágra vonatkozó szabályok kidolgozására és végrehajtására - aztán reményeik szerint megkezdődhetnek az anyagilag gyümölcsöző fenékkotrások.

Pro és kontra

Daniel Wilde, a brit Nemzetközösség titkárságának - amely Naurut és számos más, a tengerfenék alatti bányászatot indítani kívánó kis szigetországot is képvisel - óceánokkal foglalkozó gazdasági tanácsadója a konferencián elmondta: arra számít, hogy olyan megoldás születik, amely 17,5 százalékos adózás utáni nyereséget biztosít a bányavállalatoknak a briteknél.

Mangángumó a mélytengerből:

Eleanor Martin, a Norton Rose Fulbright ügyvédi iroda partnere, aki bankoknak ad tanácsot tengeri projektek finanszírozásában, ugyanezen a rendezvényen azt mondta, hogy a globális bankok "nagyon szívesen" fektetnek be mélytengeri bányászati projektekbe, mivel előrejelzéseik szerint az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges lítium és kobalt ára tovább fog emelkedni. "Ahhoz, hogy annyi elektromos autót tudjunk gyártani, amennyire kereslet lesz, sokkal több ilyen fémre lesz szükségünk" - mondta.

Ugyanakkor Jessica Battle, aki a WWF "No Deep Seabed Mining" kampányát vezeti, azt mondta: "A mélytengeri bányászat rendkívül kockázatos, és visszafordíthatatlan károkat okoz az óceánok életében, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére való képességében is." A WWF hasonló szervezetekkel karöltve a mélytengeri bányászat globális moratóriumát követeli.

Véleményük szerint léteznek már alternatív, környezetkímélő megoldások: az innováció, az újrahasznosítás és a javítás anélkül is kielégítheti az iparágak nyersanyagigényét, hogy a tengerfeneket megnyitná a bányászat előtt. Egy másik környezetvédő szervezet pedig üdvözölte, hogy a világ több jelentős technológiai vállalata és autógyártója - például a Microsoft, a Google, a Volvo, a BMW és a Samsung - vállalta, hogy nem használ mélytengeri ásványi anyagokat termékeiben.