Júniustól életbe lép a távmunkavégzés új szabályozása. A veszélyhelyzet megszűnését követően hatályba lépő törvénymódosításoknak köszönhetően hosszú távon megmarad az otthoni munkavégzés lehetősége - írja a Magyar Nemzet. A rugalmas feltételek és a hibrid munkarend kialakítása a jövőben is a munkaadó és a munkavállaló megállapodásán múlik.

Júniustól lépnek életbe a távmunka, például az otthoni munkavégzés új szabályai. A Magyar Nemzet azt írja, hogy a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt a távmunkavégzésre alkalmazott szabályok eltértek a munka törvénykönyvétől.

A veszélyhelyzet május 31-i megszűntével ugyanakkor az otthoni munkavégzést átmenetileg szabályozó rendelet is hatályát veszti, ezért szükség volt a távmunkával kapcsolatos törvények módosítására. Ezek a veszélyhelyzetet követően lépnek hatályba, és a legtöbb pontban megegyeznek az átmeneti szabályozással.

A tavaly elfogadott törvénymódosítások célja, hogy a munkahelyen kívüli munkavégzés a lehető legrugalmasabb legyen, annak részleteiről a munkáltató és a munkavállaló állapodjon meg. A rugalmas otthoni munkavégzés érdekében a munka törvénykönyve, a munkavédelmi törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény is módosult, ezek a változások szintén június első napján lépnek hatályba. Ezek közül a munka törvénykönyvének módosítása hozza a legfontosabb változást.

A járvány előtti szabályozással szemben a júniustól hatályos törvénymódosításban már nincs különválasztva a távmunka és a home office, a szövegben mindössze a távmunkavégzés szerepel.

Fontos, hogy a távmunkavégzést rögzíteni kell a munkaszerződésben. Ennek feltételeiről, vagyis a munkahelyen és a munkahelyen kívül töltött munkaidő arányáról, azaz a hibrid munkavégzés módjáról a munkavállaló és a munkáltató állapodik meg. A jogi szakértők szerint a munkaszerződésnek tartalmaznia kell a távmunkavégzés kereteit is. Ha a munkaszerződésben csak a távmunkavégzést rögzítik a felek, akkor a munka törvénykönyve alapján a munkavállaló legfeljebb az éves munkaideje egyharmadában kötelezhető jelenléti munkavégzésre a munkáltató telephelyén. Ez egy heti negyven órában, vagyis teljes munkaidőben foglalkoztatottnál – a munkaszüneti napokat is figyelembe véve – hetente legfeljebb két munkanapot jelent.

Ahhoz tehát, hogy a hibrid munkavégzés valóban rugalmas legyen, a munkaadó és a munkavállaló közötti – törvénytől eltérő – megállapodást is rögzíteni kell.

Forrás: Shutterstock

A törvény ugyanakkor kötelezi rá a munkáltatót, hogy a távmunkában foglalkoztatottnak lehetősége legyen a munkahelyi jelenlétre és a munkatársakkal így fenntarthassa a személyes kapcsolatot. A munkáltatónak a jelen lévő munkavállalókkal azonos mértékben tájékoztatnia kell a távmunkában foglalkoztatottat is a munkahelyi tudnivalókról.

Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató utasítási joga az ellátandó feladatokra terjed ki. A munkavégzés ellenőrzésére számítástechnikai eszközökön keresztül van lehetősége a foglalkoztatónak. A munka elvégzéséhez az alkalmazott saját eszközét is használhatja, és a munkavégzés helyszínét is szabadon választja meg. A biztonságos munkavégzés feltételeiről ugyanakkor tájékoztatnia kell a munkáltatónak a munkavállalót.

A Magyar Nemzet azt írja, hogy a a munkavégzés nem számítástechnikai eszközön történik, akkor már ki kell jelölni a munkavégzés pontos helyszínét, és a munkavédelmi előírások betartását, valamint a munkavégzést személyesen is ellenőrizheti a foglalkoztató.

A biztonságos munkavégzés feltételeit a távmunkavégzés során is a munkáltatónak kell garantálnia, az ennek hiányában bekövetkező, munkavégzéshez köthető baleset a foglalkoztató felelőssége. Az ellenőrzés módjáról szintén megállapodhatnak másképp a felek. Fontos, hogy a távmunka nem jelenti automatikusan a kötetlen munkaidőt, így az otthoni munkavégzés alatt is kötelező a munkaszerződésben foglalt munkaidő betartása.

A munkáltatónak lehetősége van adómentes rezsiátalányt fizetni a munkavállalónak, de nem kötelező megtéríteni az otthoni munkavégzés miatt felmerült költségeket.

Tételes rezsielszámolásra sincs lehetőség, az szja-mentes átalány mértéke legfeljebb a minimálbér tíz százaléka lehet, vagyis idén havonta legfeljebb húszezer forint. A szabályozás nem tiltja, hogy ennél több kompenzációt nyújtson a foglalkoztató, a korlát csak az adómentességre vonatkozik. A szakértők azt javasolják a munkáltatóknak, hogy belső szabályzatban rögzítsék az otthoni munkavégzésre vonatkozó feltételeket, tudnivalókat.