A tavalyi az első év, amely jelentős növekedést hozott a zöld pénzügyi piacokon. Hazánk az uniós középmezőnyben áll a versenyképes energiafelhasználás, zöld gazdaság terén, ugyanakkor a klímabarát átálláshoz az évszázad közepéig jelentős pénzügyi finanszírozásra lesz szükség. Az MNB új banki klímakockázati hálója alapján a hazai hitelintézetek klímakitettsége nem tér el jelentősen európai társaikétól. Egyes bankoknak gyorsítaniuk kell a jegybank zöld ajánlásának való megfelelésben, amit az MNB nyáron konkrét megfelelési határidők közzétételével is ösztönöz – áll a jegybank Zöld Pénzügyi Jelentésében.

Míg 2020 a fenntarthatósági alapok megteremtését jelentette, a tavalyi év már érdemi növekedést hozott a zöld pénzügyi piacokon – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Zöld Pénzügyi Jelentésében, amely – hasonlóan a tavaly első ízben kiadott jelentéshez – a fenntarthatósághoz kapcsolódó pénzügyi piaci folyamatokról és a jegybank piacszabályozó és -alakító tevékenységéről számol be.

Magyarország ma az uniós középmezőnyben helyezkedik el a versenyképes energiafelhasználás, zöld gazdaság terén. A klímabarát átálláshoz 2050-ig évente nagyságrendileg a GDP 4,8 százalékát kitevő forrásbevonásra lesz szükség.Tavaly több hitelintézet indult el a zöld hitelezéssel, s négy bank él az MNB lakáscélú zöld tőkekövetelmény-kedvezményével is. A jegybanki Növekedési Kötvényprogramnak, illetve a zöld állampapíroknak is köszönhetően fejlődésnek indult a hazai zöld tőkepiac, de itt is van még tér a növekedésre. Míg uniós szinten a tőkepiacok eszközértékének 42 százalékát, itthon csak 1,8 százalékát teszik ki az ESG befektetési alapok, s egyelőre csekély a fenntartható pénztári, biztosítási, kockázati és magán tőkealapok részesedése is.

IllusztrációForrás: shutterstock.com

Az MNB a jelentésben közzétett új banki klímakockázati hálója szerint a hazai hitelintézetek portfólióinak klímakitettsége nem tér el jelentősen az európai bankokétól, viszont az üvegház-hatású gázkibocsátás (ÜHG) intenzitása számottevően magasabb. A leginkább szennyező ágazat Magyarországon az energiaellátás (ezt növeli a hazai ingatlanállomány jelentős energiahatékonysági elmaradása is), amelynek kitettsége nő. A banki portfóliók szempontjából itthon a klímakockázatoknak leginkább kitett szektoroknak a turizmus, kereskedelmi ingatlanok, illetve a fa- és papíripar számítanak.

Egyenetlen a bankszektor szereplőinek felkészültsége az MNB Zöld ajánlásának való megfelelésre, s egyes szereplőknek fel kell gyorsítaniuk a folyamatot. A jegybank idén nyáron határidőket tesz közzé arról, hogy mikorra várja el az egyes ajánlási pontoknak való megfelelést. A kiegészítés hangsúlyosan fogalmazza meg majd azon minimumkövetelményeket is, amelyek teljesítése nélkül az adott bank már nem tekinthető környezetvédelmi szempontból prudens működésűnek.

A zöld finanszírozás térnyerése jelentős szakember- és szaktudás igénnyel jár, ezért az MNB számos, a zöld pénzügyekkel kapcsolatos oktatási és kutatási tevékenységet is végez. A jegybank ennek keretében jelenleg öt egyetemmel és felnőttképzési intézménnyel működik együtt, tanulmányi versenyeket, kutatási műhelyeket szervez, illetve a legjelesebb kutatókat Zöld Pénzügyi Tudományos díjakkal ismeri el. A jegybank a fenntarthatósághoz kapcsolódó jogszabályi, adatszolgáltatási változások jobb áttekinthetőségét zöld jogtár kialakításával is segíti – szerepel az új Zöld Pénzügyi Jelentésben.