Élelmiszerhiány jöhet Európa csúcsgazdaságában

Az árak emelkedése alapján élelmiszerhiány veszélyére figyelmeztettek és cselekvésre szólították fel a feldolgozóipari vállalatok szervezetei Cem Özdemir német szövetségi élelmezési és mezőgazdasági minisztert. „Lassan már nem az lesz a kérdés, hogy mennyibe kerülnek az élelmiszer-alapanyagok a világpiacon, hanem az, hogy egyáltalán kapunk-e még" - mondta Christian von Boetticher, a Német Élelmiszeripari Egyesülés (BVE) elnöke egy, a Bild Zeitung által idézett nyilatkozatában.

Von Boetticher arra szólította fel a zöldpárti tárcavezetőt, hogy a német szövetségi agrárkormányzat "végre térjen át a Zöldek programjáról az aktív válságkezelésre". Az emelkedő élelmiszerárak, és a világszerte újabb 50 millió éhező ember kapcsán „senki sem tud magyarázatot adni, hogy miért kellene a német gazdáknak a megművelt földterületek 20 százalékát biogazdálkodással megművelniük, 10 százalékát pedig ökológiai parlagként műveletlenül hagyni", idézi a BVE elnökét a Magyar Mezőgazdaság.

Németországban az előrejelzések szerint a következő hetekben tovább emelkedhet a tej és a kenyér ára. Az érintett iparági szövetségek a tejtermékek esetében akár 20 százalékos, a pékáruk esetében pedig 30 százalékos áremelkedés lehetőségére figyelmeztettek.

„A hosszabb szerződéses idejű tejtermékek esetében még nem igazán érkeztek meg az áremelések a boltokba, ez a következő hetekben, hónapokban fog megtörténni" – mondta Björn Börgermann a tejipari szövetség főtitkára a Neue Osnabrücker Zeitung c. napilapnak adott nyilatkozatában. Az áremelés elsősorban a tejre vonatkozik, de a sajtokra is kiterjed, megjegyezve, hogy az áremelések mértéke végső soron a tejüzemek és a kereskedőcégek közötti megegyezés kérdése.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Daniel Schneider, a pékszövetség főtitkára ugyancsak a Bild Zeitungban megjelent nyilatkozata szerint az energia, a nyersanyag és a személyi költségek emelkedésének hatására a pékáruk előállításának költségei összességében 25-30 százalékkal növekedtek.

Az ukrajnai háború kitörése óta számos termék hirtelen, és egyben szokatlanul drasztikus áremelkedése nyomán jelentősen megváltoztak a németek vásárlási szokásai.

„Az általános körülmények jelentős változására nagyon gyorsan reagálnak a háztartások", mondta Robert Kecskes, a nürnbergi székhelyű GfK piackutató intézet stratégiai igazgatója a DPA hírügynökségnek.

„A jó minőségű márkás termékek gyártóinak meg kell küzdeniük az élelmiszer-kereskedelemben a következő néhány hónapban. A szűkös költségvetés miatt az alacsony és a közepes árfekvésű márkák felértékelődnek" – idézte az ARD közszolgálati média híradója Martin Fassnachtot, a WHU Business School munkatársát.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A GfK márciusi adatai szerint

számos fogyasztó hátat fordított a drágább üzleteknek, és inkább a diszkontüzletekben vásárol, melyek piaci részesedése így ismét emelkedni kezdett.

A vásárlók most ismét minden cent kiadását többször meggondolják. „Az emberek ismét egyre jobban odafigyelnek arra, hogy ne vásároljanak túl sokat, hogy ne kelljen kidobni semmit." Tekintettel a megnövekedett költségekre,

sokan kevesebb húst fogyasztanak, s egy kanállal kevesebb kávéport tesznek a szűrőbe. A borkereskedők is már az eladások érezhető visszaesésére panaszkodnak.

Sokan kerülik a drága márkás termékeket, jobban odafigyelnek az akciókra, és gyakran mondanak le nagyobb, részint tartós fogyasztási cikkek (bútorok, elektronikai- és divatcikkek), részint élelmiszerek (például drágább borok) megvásárlásáról, illetve fogyasztásáról.