A globális ellátási láncokban Kína még mindig meghatározó szereppel bír, azonban az elmúlt években rendre felmerült a kérdés, hogy a nagyvállalatoknak le kellene építeniük a kínai függőségeiket. Noha Kína világgazdasági pozíciója egyelőre megkerülhetetlen, a koronavírus-járvány miatt újra reflektorfénybe került a kérdés.

A vállalatok és az elemzők évek óta vitatkoznak arról, hogy mennyire lehetséges leépíteni a világgazdaság függőségét a Kínában üzemelő gyáraktól, illetve hogy vissza lehet-e szorítani Kína meghatározó szerepét a globális ellátási láncokban. Ez a függőség ugyanis azt eredményezi, hogy ha Kínában bármilyen komolyabb fennakadás történik, akkor azt az egész világgazdaság azonnal megérzi.

A koronavírus-járvány pedig újra fókuszba állította a kérdést. Különösen a közelmúltban, amikor a világpiaci kereslet lendületes emelkedésnek indult a korlátozások feloldásával, azonban Kínában, az úgynevezett zéró covid politika következtében, újabb lezárásokat léptettek érvénybe. Legutóbb Sanghajban hoztak igen szigorú korlátozó intézkedéseket, melyeket a legfrissebb hírek szerint június 1-jén vezethetnek ki.

A lezárások pedig nemcsak a kínai gazdaságot, de a globális nagyvállalatokat is érintik. Az ellátási láncok diverzifikációja tehát folyamatosan terítéken van, de a nap végére az elemzők és a cégvezetők eddig mindig arra jutottak, hogy nagyon nehéz megvalósítani a tervet – mondta a CNBC-nek Nick Marro, a The Economist Intelligence Unit globális kereskedelmi vezetője.

A globális nagyvállalatok igyekeznek csökkenteni a függőségeiket a kínai gazdaságtólForrás: AFP/Stringer - Imaginechina

Az elmúlt időszakra jellemző volt, hogy míg Kína képes volt nyitva tartani a világjárvány időszakában, addig például Malajzia és Vietnám bezárt. Most azonban épp Kína vezetett be komoly lezárásokat, miközben a világ többi részén a nyitás dominál.

Mindeközben Kína exportja áprilisban mindössze 3,9 százalékkal bővült a megelőző év azonos időszakához képest, ami a leglassabb növekedési ütem volt a 2020 júniusában mért 0,18 százalékos növekedés óta. Más országok kivitele ugyanakkor bővül.

Mindez arra utal, hogy ha a cégek el is kezdenek távozni Kínából, egyelőre nem reális, hogy ez olyan hullámot indítson el, amely érdemben megváltoztatná Kína szerepét a globális beszállítói láncban – hangsúlyozta Vishrut Rana, az S&P Global Ratings szingapúri elemzője.

Az elemzők kiemelték, hogy ma már a kínai feldolgozóipar valódi ereje nem az olcsó munkaerőben van. Sokkal inkább abban, hogy a világgazdaság egészében egy csomóponti szerepet tölt be. Éppen ezért nehéz megoldani a diverzifikálást, mivel Kína mérete és központi, integratív szerepe egyelőre megkerülhetetlennek tűnik a gyártási és beszállítói folyamatokban.

Ezt támasztják alá a nemzetközi tőkebefektetések is. Az idei év első négy hónapjában a Kínába irányuló közvetlen külföldi működőtőke befektetések 26,1 százalékkal, 74,47 milliárd dollárra emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A Németországból érkező befektetések 80,4 százalékkal, míg az Egyesült Államokból érkezők 53,2 százalékkal emelkedtek.

Közben a Vietnámba irányuló külföldi működőtőke mennyisége ugyanebben az időszakban 56 százalékkal 3,7 milliárd dollárra zsugorodott, és csak az amerikai befektetések mennyisége 14 százalékkal csökkent.

Kína szerepe még sokáig megkerülhetetlen lesz a globális ellátási láncokbanForrás: Origo

A felmérések azonban azt mutatják, hogy egyre több cég igyekszik leépíteni a kínai függőségét. Az Európai Unió kínai kereskedelmi kamarájának elnöke, Jörg Wuttke elmondta, egy április végén készített felmérésük szerint a 372 megkérdezett vállalat közel negyede azt mondta, fontolgatja, hogy a jelenlegi vagy a jövőben esedékes beruházásait más piacokra helyezi át. Noha ez az arány önmagában magasnak tűnik, fontos hangsúlyozni, hogy 77 százalék úgy nyilatkozott, hogy nem tervez ilyen lépést – az amerikai felmérések egyébként hasonló tendenciákat mutatnak.

A kutatások tehát arra utalnak, hogy a vállalkozások nem akarnak kilépni a kínai piacról, de szeretnék csökkenteni a függőségeiket. Vagyis jelenleg egy hezitáló állapot dominál a cégek körében – tette hozzá Nick Marro.

Ráadásul még az olyan globális nagyvállalatok, mint a Starbucks is arra számítanak, hogy a kínai üzletáguk hosszú távon nagyobb lesz, mint az amerikai. Vagyis egyelőre nehéz elképzelni, hogy vállalatok tömegei hagyják ott a kínai piacot.

Összességében tehát jól érzékelhető egy diverzifikálás iránti vágy a cégek körében, és a kínai járványügyi lépések csak felerősítették ezt az igényt. A jövőben tehát elképzelhetők átalakulások, de az jelenleg nem tűnik valószínűnek, hogy Kína szerepe érdemben megroppanhatna a világgazdaságban.