Az elektromos járművek tavaly megelőzték az okostelefonokat, és más csúcstechnológiai eszközöket, és ezzel ez a szektor lett a kobalt iránti kereslet fő motorja a világgazdaságban. Az elektromos autók hatalmas fémigénye azonban súlyos kockázatokat is jelent.

Az elektromos járművek globális iparága tavaly 59.000 tonna kobaltot használt fel, ami az összmennyiség 34 százalékát tette ki. Ezzel az elektromos járművek 2021-ben világelsők lettek a kobaltfelhasználásban, maguk mögé szorítva az okostelefonokat – írja a Mining.com.

A Cobalt Institute kedden közzétett jelentése szerint az okostelefon-gyártók 26.000 tonnát használtak fel a lítium-ion akkumulátorokban használt fémből. Eközben a laptopok és táblagépek mindössze 16.000 tonnát képviseltek a 175.000 tonnás összkeresletből.

Az elektromos autók lendületes térnyerése azonban arra is rávilágít, hogy az iparág hatalmas kihívással néz szembe a nyersanyagigényével. Kobaltból ugyanis tavaly 160.000 tonnát bányásztak, vagyis a kereslet bőven meghaladta az összesített új kínálatot.

Nem meglepő tehát, hogy 2021 eleje óta egekbe szöktek az olyan fémek árfolyamai, mint a kobalt, a nikkel, a lítium vagy a réz, melyeket az elektromos autók gyártása során is intenzíven használnak. Csak a kobalt ára megháromszorozódott az elmúlt időszakban, a nikkel ára pedig márciusban akkora emelkedést produkált, hogy a londoni tőzsdén fel is kellett függeszteni a kereskedést a fémmel.

A gyártók minderre úgy reagáltak, hogy elkezdtek olyan lítium alapú anyagokat használni, melyekhez se nikkel, se kobalt nem szükséges. Ez viszont a lítium árát emelte az egekbe – az árfolyam az év eleje óta megduplázódott. Az iparági elemzők úgy számolnak, hogy az évtized végéig a lítiumiparnak mintegy 42 milliárd dollárnyi beruházásra lenne szüksége ahhoz, hogy ki tudja elégíteni a keresletet.

Az általános drágulást az is mutatja, hogy a Mining.com úgynevezett EV Metal Indexe, vagyis az a mutató, amely az újonnan regisztrált elektromos, plug-in és hibrid személyautókban felhasznált akkumulátor-fémek értékét méri, decemberben már 192 százalékos növekedést mutatott a 2020 azonos időszakában mért szinthez képest.

A kobalttal kapcsolatos súlyos probléma, hogy a fémet a réz- és nikkelbányászat melléktermékeként nyerik ki, és a nyersanyag a földkéregnek mindössze 0,001 százalékát teszi ki. Az elektromos autókat gyártó cégek számára a kobalt azért vonzó, mert olyan energiasűrűségű akkumulátorok állíthatók elő a segítségével, melyek növelik a megtehető távolságot és az autók élettartamát is.

A kobalt kínálata azonban jelentős részben a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik, ahol a termelést nagyrészt a Glencore bányaóriás és különböző kínai vállalatok végzik. Vagyis az akkumulátorgyártók jelentősen ki vannak téve néhány szereplő tevékenységének.

A kereslet pedig várhatóan csak még nagyobb lesz. A Cobalt Institute jelentése úgy számol, hogy a kobaltkereslet a következő öt évben elérheti az évi 320.000 tonnás szintet, ami a 2021-es teljes kereslet majdnem kétszerese lenne. A növekedés 70 százalékát pedig az elektromos autók adhatják.

Ezzel együtt az intézet úgy látja, hogy a kínálat idén és jövőre felpöröghet, ami némileg kiegyensúlyozottabb piacot eredményezhet. 2024-től azonban a rendelkezésre álló kobaltmennyiség ismét csökkenésnek indulhat. A kutatás ugyanis a kínálat évi 8 százalékos növekedésére számít, 12 százalékos keresletbővülés mellett. Vagyis hosszabb távon jelentős hiány alakulhat ki a fémből.

Nem véletlen, hogy a közelmúltban olyan nagy autógyártók, mint a Volkswagen és a Tesla is jelezték, hogy beszállhatnak a nyersanyagszektorba, a megfelelő kínálat biztosítása érdekében.