Elképesztő, mennyire megkedvelték a gyümölcsfákat a magyarok

NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Kísérleti Telepe Cseresznye Meggy Szüret Cseresznye és meggyszüret a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Kísérleti Telepén
Érd, Elvira major
Cseresznye és meggyszüret a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Kísérleti Telepén. Érd, Elvira major. 2016.06.07.
Vágólapra másolva!
Az ezredfordulón tízezer számra vásárolták a családok a smaragdtujákat a kertjeikbe, de elérkeztünk egy markáns trendfordulóhoz, amikor a dísznövényeket sokkal inkább a haszonnövények váltják fel. Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint míg a bodzát, az áfonyát, a somot vagy a kivit két évtizeddel ezelőtt el sem lehetett adni, ma már úgy veszik ezeket a magyarok, mintha nem lenne holnap. A szakértő szerint a pandémia és az ukrajnai háború miatt megrendültek az emberek, miközben minden egyre drágább, így a legtöbben az öngondoskodás felé fordulva gyümölcsfákat ültetnek.
Vágólapra másolva!

Az 1970-es, 1980-as években óriási divatja volt a zártkerti telkeknek. A Kádár-korszakban ugyanis az egyszerű kisembereknek autóhoz sem volt könnyű hozzájutniuk, a lakásfelújítások is korlátok között mozogtak, a menekülőút pedig egy önálló telek felé vezetett. Több millió ember találta meg itt a saját világát, generációk nőttek fel ebben a szemléletben.

Illusztráció Forrás: --

Megyeri Szabolcs kertészmérnök történelmi kitekintésében arról beszélt, ennek vetett véget a rendszerváltás, az 1990-es évek végére pedig már az számított – csúnya szóval élve – bolondnak, aki telken termesztett bármit is, hiszen mindent meg lehetett venni a szupermarketekben.

– mutatott rá a szakértő.

Kifejtette:

a vásárlók rádöbbentek, az ellátóláncok sérülékenyek, ezért egyre többen kezdtek el a kiskertek felé fordulni.

Megyeri Szabolcs kertészmérnök Forrás: Megyeri Szabolcs kertészete

A smaragdtuja már a múlté

Megyeri Szabolcs arról beszélt, napjainkban a gyümölcskorszak váltja fel a tujakorszakot. Az ezredfordulón sok kertészeti termelő még abból élt, hogy örökzöldeket, többek közt smaragdtuját forgalmazott, amiből akár tízezres nagyságrendben is lehetett értékesíteni évente. Csakhogy ez a mediterrán növény nem marad meg a kertekben és ma már minimális a kereslet iránta.

Annál inkább van a gyümölcsfák iránt, tette hozzá. Mint mondta, egy-két évtizeddel ezelőtt még a bodzát, az áfonyát, a somot vagy a kivit senkinek nem lehetett eladni, ma viszont már úgy veszik, mintha nem lenne holnap. Szerinte ezzel elindult egy rég nem látott pozitív folyamat a kertészeti kultúrában is.

– magyarázta.

Egy diófával beültetett kert is lehet a magyar kultúra része

A gyümölcstermesztés felkészülést igényel, jelentős energiabefektetéssel jár, de Megyeri Szabolcs szerint mindenkinek a szíve joga eldönteni, hogy mire fordítja a szabadidejét. Mint mondta, kis lépésekben is el lehet kezdeni a kertészkedést, és ahogy tanul bele az ember, úgy válik az egyre élvezetesebbé.

– mondta a kertészmérnök.

Hatalmasra nőtt diófa egy kiskertben (Illusztráció) Forrás: Lantos Gábor

Megyeri Szabolcs úgy érzi, az elkövetkező tíz évben beköszönthet a korszak, amikor a középosztálybeliek a budapesti lakásukból elektromos autóval le tudnak utazni majd a vidéki telkükre, ahol kertészkedhetnek és eltölthetnek pár napot.

Végszóként közölte, kulturális kérdést kreálnunk abból, milyen kávét iszunk, milyen darabot láttunk a színházban, milyen stílusban kommunikálunk, de ide tartozik az is, milyen a kertünk. Hiszi, hogy egy szerény költségvetésű kert is lehet ápolt és hasznos, és ha egy udvar „csak" diófákkal van beültetve, az is részét képezheti a magyar kultúrának.