Elképesztő energiaválságba került Ausztrália keleti partvidéke. A tél kezdetével ugyanis sokan már fűtik a házaikat, miközben a régióban súlyos energiahiány van. A magas világpiaci árak mellett azonban Ausztrália egy nagyon specifikus problémával is küzd.

Súlyos energiahiány sújtja Ausztrália keleti partvidékét, aminek következtében elképesztő mértékben drágult meg a villamos energia a régióban.

A háttérben számos ok húzódik meg, de a közvetlen problémát az okozza, hogy a héten kemény hidegbetörést tapasztaltak a térségben, ami hirtelen megnövelte a lakosság áramkeresletét. Sokan ugyanis elkezdték fűteni az otthonaikat.

Közben viszont az Origin Energy nevű energiacég közölte, hogy a héten már nem jutott elég feketeszénhez ahhoz, hogy teljes kapacitáson működtesse az ország legnagyobb szénerőművét. A rendkívül súlyos helyzetet jól érzékelteti, hogy vannak olyan kisebb energiakereskedők, amelyek már azt tanácsolják az ügyfeleiknek, hogy váltsanak szolgáltatót, különben az eddigieknél sokkal magasabb számlákra kell készülniük – írja az Asia Times.

A probléma jelentős részben a világpiaci árak megemelkedésének tudható be.

A válsághoz nagyban hozzájárul, hogy az orosz szén- és gázexportra kivetett szankciók miatt egyszerűen nincs elég kínálat a piacon a kereslet kielégítéséhez. Ennek következtében pedig a gáz és a szén világpiaci ára az egekbe szökött az elmúlt időszakban.

Ausztrália azonban nagyon különleges helyzetben van. Az ország ugyanis nettó gáz- és szénexportőr. Vagyis a megtermelt fosszilis tüzelőanyagainak nagyobb részét külföldön értékesíti. Ahogy viszont a szén világpiaci ára emelkedik, úgy nőnek a villamos energia termelésének költségei is.

Ráadásul sok ausztrál szénerőmű elöregedett, és ezek egyre gyakrabban hibásodnak meg. 

Jelenleg az ország széntermelő kapacitásának közel 30 százaléka nem is üzemel. Emellett számos szénipari vállalat közölte, hogy igyekeznek teljesen kiszállni a súlyosan szennyező nyersanyagból, mivel a megújuló energiaforrások terjedése miatt egyre kevésbé éri meg a szénkitermelés. Az említett Origin Energy például februárban jelentette be, hogy az eredeti tervnél hét évvel korábban, 2025-ben bezárja az Eraring nevű széntüzelésű erőművét.

A növekvő villamosenergia-kereslet hatására egyes vállalatok a gázüzemű termelést kezdték növelni. Mivel azonban Ausztrália a hazai gázkészleteinek jelentős részét exportálja, így a hazai fogyasztás kielégítéséhez a nemzetközi piacról kell beszereznie a nyersanyagot. Mégpedig egyre magasabb árakon.

Súlyos energiaválsággal néz szembe Ausztrália keleti részeForrás: AFP/William West

Ausztrália a hazai kitermelésű gáz 85 százalékát exportálja. 2000 és 2015 között a gázexport mennyisége megháromszorozódott, majd 2015 és 2019 között ismét háromszorozása emelkedett.
Így fordulhatott elő mára, hogy míg néhány hónappal ezelőtt a gáz ára 10 dollár körül mozgott gigajoule-onként, addig ezen a héten, Victoria államban, a nagykereskedelmi árak elérték a 800 dolláros szintet is. Vagyis több mint 80-szoros volt a drágulás.

Ez az elképesztő áremelkedés arra kényszerítette az illetékes állami hatóságot, hogy közbelépjen, és június 10-ig 40 dollárban maximálja az árakat. Erre azért is van lehetőség, mert egy 2019-ben hozott szabályozás árbiztonsági hálóként működik a lakossági és kisvállalati fogyasztók számára. Vagyis lényegében árplafont szab arra, hogy a nagykereskedők mennyit számíthatnak fel ezeknek az ügyfeleknek az energiáért. A lakosság tehát egyelőre kevéssé fogja megérezni a drámai áremelkedést, azonban az energiakereskedők, ilyen ütemű drágulás mellett legalábbis, komoly bajba kerülhetnek.

Az energiaválság azonban Ausztrálián belül sem egységes. Nyugat-Ausztráliában ugyanis a cseppfolyósított földgázt termelő cégeknek 15 százalékos tartalékot kell képezniük a hazai piac számára. Keleten ezzel szemben nincs semmilyen tartalékolási politika.

A szakértők szerint elképzelhető, hogy ha tartós hiány mutatkozik, akkor idén exportkorlátozásokat vezetnek be az országban. A földgáz kivitelének korlátozása elvben segíthet az árképzésben és javíthatja a kereslet és a kínálat egyensúlyát. A szkeptikusabb elemzők szerint viszont valószínűtlen, hogy a vészhelyzeti mechanizmust közvetlenül az energiaár-emelkedés kezelésére használják. Egyszerűen azért, mert azt nem erre tervezték, és jövő januárig valószínűleg nem is lenne érdemi hatása.

Egyelőre tehát nem világos, hogy oldódik meg az energiaválság Kelet-Ausztráliában, de a drámai áremelkedés sok szereplőt súlyos nyomás alá helyezhet.