Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Meredeken emelkedtek az árak a gabonapiacon világszerte az orosz-ukrán háború kirobbanása óta; a helyzeten sokat ront, hogy Ukrajnából nem tud kijutni a termény, és bár Magyarországon – miután gabona terén önellátó az ország – nincs veszélyben az ellátás, az aszályos szezonkezdés, valamint az egyre magasabb energiaárak lecsapódnak majd az alapvető élelmiszerek áraiban is - írta a Világgazdaság.
A búza tonnánkénti piaci ára a háború kirobbanása előtti, azaz a február 23-ai 104 ezer forintról a legfrissebb, június 1-jei adatok szerint 153 ezer forintra nőtt, vagyis közel 50 százalékkal drágult.
Még rosszabb a helyzet a kukorica piacán, hiszen az említett időszakban a tonnánkénti ára 98 ezer forintról 132 ezer forintra nőtt, azaz harmadával emelkedett.
A takarmányárpa ára 87 ezer forint volt tonnánként a háború kitörése előtti napon, itt a legfrissebb adat május 25-ei; ezek szerint 123 ezer forintra ugrott a jegyzés, ami 40 százalékos árnövekedésnek felelt meg.
Még látványosabb a drágulás mértéke, ha az árakat éves összevetésben vizsgáljuk, hiszen 2021 júniusában egy tonna búzáért még mindössze 60-65 ezer forintot kellett fizetni.
Tetőzi a bajt, hogy Magyarországon 5 tonna alatti búzahozamokra számítanak a termelők hektáronként idén az aszályos időjárás miatt, ami körülbelül egy tonnával lehet kevesebb a tavalyi átlagnál.
Ráadásul az olaj és az energiaárak terén is elszabadult a pokol a háború kirobbanása óta. Több cég a rezsiköltségek durva növekedéséről számolt be, november óta a gáz ára öt és félszeresére nőtt, az áram ára pedig január óta megháromszorozódott.
A hazai áramtőzsdén június 10-én 191 euró volt az áram megawattóránkénti ára, a háború kitörése óta eltelt időszak átlagára azonban 223 euró.
Hasonló tendencia figyelhető meg a magyar gáztőzsdén is, az átlagár az említett időszakban ugyanakkor 111 euró volt, ami közel 40 százalékkal magasabb, mint a háború előtti napon.
Nem véletlen, hogy az iparági szereplők már kongatják a vészharangot, hangsúlyozva, hogy elkerülhetetlen a liszt drágítása, ami végső soron a kenyér és a sütőipari termékek árának emelkedéséhez vezet.
„Magyarország szerencsés helyzetben van, hiszen kétszer annyi élelmiszert tudunk előállítani, mint amennyire szükségünk van. De mégsem lehetünk teljesen nyugodtak, hiszen a globális piac alakulása a magyar gazdaság helyzetét is befolyásolja. Az ukrán gabonakészletek beragadása akkora pánikot okozott, hogy az azonnal elkezdte felfelé hajtani az árakat" – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Nagy István agrárminiszter, aki leszögezte: Magyarországnak nem kell attól tartania, hogy élelmiszerhiány lesz.
