Elon Musk híres arról, hogy szeret nagyszabású elképzelésekkel előállni, melyek általában komoly lelkesedést váltanak ki a követőiben és rajongóiban.
A világ leggazdagabb embere már két mestertervet is bemutatott az elmúlt valamivel több mint másfél évtizedben.
Most pedig a harmadik tervről is megosztott részleteket – derül ki a Villanyautósok.hu összefoglalójából.
A Tesla első mestertervét Elon Musk 2006. augusztus 2-án a osztotta meg blogbejegyzésben az akkor még sokkal szűkebb követőtáborával. Ennek négy eleme volt: sportautót építeni, az ezzel keresett pénzből egy elérhetőbb autót építeni, az utóbbival keresett pénzből egy több ember számára elérhető autót építeni. Mindeközben pedig zéró károsanyag-kibocsátású energiatermelési lehetőséget nyújtani
Musk az eredeti mestertervet 10 évvel később egy újabb blogbejegyzésben értékelte. Bár a PayPal eladása komoly vagyont biztosított Musk számára, még ez sem volt elég ahhoz, hogy rögtön a harmadik lépésre ugorhasson, csupán az első pontot tudta a saját vagyonából finanszírozni, másokat pedig akkor még nem szeretett volna bevonni a finanszírozásba.
Meglepő módon ő maga sem volt eléggé biztos a terv megvalósíthatóságában, így nem szerette volna a saját pénzén kívül másokét is kockáztatni.
Látta ugyanis az USA sorra csődbe jutó autógyártóit, így egy évtized távlatából visszatekintve úgy értékelte, hogy 2006-ban egy autógyártó céget alapítani buta ötlet volt, tisztán elektromos autókat gyártó vállalkozásba kezdeni pedig még ennél is ostobább ötlet.
2016-ban Musk az értékelésen kívül megosztotta a mesterterv második részét és bemutatta azt is, hogy vállalatai segítségével mit terveznek a fenntartható közlekedés és energiatermelés elérése érdekében.
A második nagy terv ugyancsak négy központi elemből állt.
Az első a napelemes háztetőkhöz integrált akkumulátoros tárolórendszer megvalósítása. A második az elektromosjármű-kínálat kiterjesztése minden fontosabb járműkategóriára. A harmadik az emberi sofőrökhöz viszonyítva 10-szer biztonságosabb önvezető képesség kifejlesztése, a flotta autóinak tanulási képességeit kihasználva. Végül a negyedik pont szerint lehetővé kellene tenni a magántulajdonban lévő autók megosztását a közösséggel, pénzkeresés céljából.
Háztetőkre szerelt napelemekkel és akkumulátoros energiatárolókkal karbonsemlegessé tehetők a háztartások, nem csak Amerikában, de akár az egész világon.
A cél eléréséhez a Tesla megvásárolta a SolarCityt, hogy ne csak egymás mellett, de együtt dolgozzanak egy karbonsemleges világért.
A Tesla a Powerwall energiatárolóval, a SolarCity pedig a napelemekkel és napelemes cseréppel segíti a célok elérését.
Így jutunk el a harmadik mestertervig. Ez pedig a nagyobb léptékek eléréséről szól.
Ahhoz, hogy a Föld teljes energia- és közlekedési infrastruktúráját megreformálhassuk, nagy léptékben kell gondolkoznunk.
Felmerül a kérdés, hogy mi a tényleges mérték. Visszafelé gondolkozva körülbelül 300 TWh beépített akkumulátor kapacitásra lehet szükség a járművekben és a fix tárolókban, de hogyan lehet ezt a mennyiséget elérni bányászati és finomítási szempontból, ráadásul mindezt fenntartható módon?
Elon Musk harmadik mesterterve tehát arról szól, hogyan érhetjük el a szükséges léptéket ahhoz, hogy a Föld teljes energetikai infrastruktúráját átalakítsuk.
A további részleteket Musk várhatóan később teszi majd közzé, azonban a nagy léptékek elérése bizonyosan komoly kihívást jelent majd a Teslának is. Különösen, hogy korábban világossá vált, a vállalat autógyártási célkitűzéseinek megvalósításához a világ összes bányája sem lenne elég.