Jövőre sem áll le a bérfejlesztés

A nehezebb nemzetközi körülmények ellenére sem mondott le az Orbán-kormány az eddig elért eredményekről – írja a Magyar Nemzet. A jövő évi költségvetés biztosítja a fedezetet a bérfejlesztési programokra, a 13. havi nyugdíjra és a nyugdíjprémiumra, valamint a családok támogatására. Hozzáteszik: emellett alacsony marad az adókörnyezet, amely a cégeknek is lehetőséget ad a keresetek további emelésére.

Az Orbán-kormány a továbbiakban sem változtat azon a gazdaságpolitikán, melynek kulcseleme a magas foglalkoztatás és a bérek emelkedése. A 2023-as költségvetési törvényjavaslatban is szerepel

a 2010-hez képest létrejött egymillió új munkahely megőrzése, valamint újabbak megteremtésének elősegítése.

Ezért a foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkáltatói és munkavállalói adók továbbra is alacsonyak maradnak. Az állam a következő évben is támogatja a munkahelyteremtő és hatékonyságot javító, magasabb hazai hozzáadott értéket előállító vállalati beruházásokat.

A gazdaság várható teljesítményével összhangban a bruttó és a nettó átlagkeresetek tíz százalék felett bővülhetnek.

További bővülés jön

A jövő évi büdzsében is lesz fedezet az életpályaprogramok és bérintézkedések folytatására. A költségvetés szabályrendszere pedig lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben további ágazatokban, foglalkoztatotti csoportokban előre nem tervezett bérintézkedésről születik döntés, akkor annak a fedezete is megteremthető legyen. A törvényjavaslat a többi között felhívja a figyelmet arra, hogy

a kormány fontosnak tartja a magyar emberek magas színvonalú egészségügyi ellátását, valamint az ágazat dolgozóinak megbecsülését.

Szepesi Lászlóné ápolónő beolt egy nőt a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina második adagjával a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. május 3-án. Forrás: MTI/Vajda János

Ennek érdekében kezdődött el 2021-ben az elmúlt időszak legjelentősebb bérfejlesztési programja. A 2023-as költségvetés tartalmazza az alap- és szakellátásban dolgozó orvosok, valamint az egészségügyi szakdolgozók újabb béremelését, amely már a harmadik üteme lesz a programnak. A közegészségügyi és járványügyi feladatokat ellátó orvosok béremelése szintén folytatódik jövőre. A portál arról is ír, hogy

a nyugdíjasok jövőre is számíthatnak a 13. havi illetményre. Erre 371,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Fennmarad a nyugdíjprémium intézménye is. Erre (4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számolva) 24,9 milliárd forintot különítenek el.

Maradnak a családtámogatások

A családok támogatása is megmarad, miután

a kormány jövőre is fenntartja Európa egyik legalacsonyabb, egykulcsos személyi jövedelemadóját (15 százalék), a gyermeknevelést pedig adó-, illetve járulékkedvezménnyel segíti.

Mindemellett az életük során legalább négy gyermeket nevelő nők továbbra is mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól. A fiatalok munkaerőpiaci részvételét, önálló életkezdését és családalapítását pedig a 25 év alattiak átlagbérszintjéig biztosított adómentesség ösztönzi.

A 2023-as költségvetésben megjelenő, a családok támogatását szolgáló források összege mintegy 3225 milliárd forint.

Nem lesz megszorítás

A fentiekből kiolvasható, hogy

2023-ban sem lesznek lakossági megszorítások, ahogy 2010 óta egyszer sem voltak, szemben a balliberális kormányzások időszakával.

Ennek ellenére a baloldalról most is elhangzottak azok a riogatások, miszerint megszorításokra készül jövőre az Orbán-kabinet. Ezt a vádat legújabban arra alapozzák, hogy nagyobb bevételekkel számol az állam 2023-ban. Erre válaszul Varga Mihály pénzügyminiszter jelezte:

erősödik a magyar gazdaság teljesítménye, csúcson a foglalkoztatás, kisebb az adóelkerülés, így a folyamatosan csökkenő adók ellenére is magasabb bevétellel lehet számolni.

Postás kézbesíti a 13. havi nyugdíjat egy nőnek Budapesten, a XIII. kerületben 2022. február 9-én. Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Ehhez hozzátette: ezt mutatják a májusi számok is, miután az adócsökkentések mellett is 23 százalékkal nőttek a költségvetés főbb adóbevételei.

Míg tavaly májusban 1323 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, addig idén 1630 milliárd forint. Társasági adóból negyven százalékkal, kisvállalati adóból ötven százalékkal, személyi jövedelemadóból 17 százalékkal több bevétel érkezett. Ez a teljesítmény hozzájárul ahhoz, hogy a bizonytalan világgazdasági helyzetben is megőrizzük az ország biztonságát, az elmúlt évek eredményeit, a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat, a nyugdíjak értékét, valamint tovább mérsékeljük a hiányt és az államadósságot

– ismertette a miniszter a közösségi oldalán.