Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés - írja a magyarmezogazdasag.hu

Az Inno d'Or versenyen 2022 élelmiszeripari innovációjának választották a konyhakész sült galambot. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdái Nagy Marica és Barabás János. A termék otthoni elkészítése igen egyszerű: a szárnyast csak pár percig kell sütni mindkét oldalán, majd pár percig pihentetni a felszolgálás előtt. Még fűszerezésre sem szorul, kivéve, ha egyedi ízt szeretnénk adni neki.

Mi a szuvidálás?
A sous vide (ejtsd: szuvid) olyan főzési eljárás, mely során légmentesen lezárt tasakokban lévő ételt vízfürdőbe helyezünk, és ott állandó hőmérsékleten tartva készítjük el. A főzési idő hosszabb, mint más eljárásoknál, ami a lényegesen alacsonyabb főzési hőmérsékletnek köszönhető. Ez az alacsony hőfokon történő lassú főzési eljárás figyelemreméltó és egyedülálló eredményekhez vezet - írja egy hústermékekkel foglalkozó webáruház.

Magyarország galambos háziasszonya, Nagy Marica szerint a galambhús „rendkívül egészséges vörös hús. Nagyon magas a vastartalma, nagyanyáink idejében még a kismamák, a gyermekágyasok, a betegek étele volt. Azt mondták, még a halottat is feltámasztja egy jó galambleves."

Több hazai és külföldi élelmiszeripari kiállításon bemutatták már a nagyközönségnek a szuvidált galambot. A vélemények nagyon megoszlanak róla, érdekes módon inkább fiatalok és gyerekek vállalkoznak a kóstolására.

IllusztrációForrás: pixabay.com

„A mi korosztályunk inkább arra emlékszik, hogy vasárnap a mama galambot főzött – főleg levest, és most, hogy a standon sütve is megkóstolják, sokan mondják, hogy tényleg ugyanolyan finom. Ezzel próbáljuk tudatosítani, hogy a gyerekkor ízét hozzuk vissza" – fűzi hozzá Nagy Marica.

A szuvidált galamb története még 2018 decemberére nyúlik vissza. Barabás János akkor hallott először a Szárnyaló Gazdaság Nemzeti Húsgalamb Programról, és azonnal meglátta benne az üzleti lehetőséget. Azonban ahhoz, hogy hazánk újra a világ harmadik galambexportőre legyen, vagy hogy a magyar galambhústermelés újra elérje, sőt meghaladja az 1980-as évek 2 millió levágott, 100 százalékban exportált madarát, először a vágóhídi kapacitást bővítésére volt szükség. Jelenleg ugyanis alig van olyan vágóhíd, ahol hivatalosan galambot lehet vágni. Ezt a „hiányosságot" pótolja a Görbeházán épülő galambvágóhíd, és e célt szolgálja a mellette épülő takarmányüzem is. Az alapkövét idén áprilisban tették le, és amikor elkészül, évi 1 millió galamb levágására lesz képes.

Szuvidált galamb félkészen

„Számításaim szerint már 70-80 ezer pár galamb ki tudja szolgálni a vágóhidat, de az volna a cél, hogy minél hamarabb a teljes kapacitását ki tudjuk használni, hogy integrációt lehessen építeni rá." – mondja Barabás János, aki a folyamatos vágás érdekében jövőre már legalább tízezer pár árutermelő galambbal kíván termelni, a munkatársaival közösen.

Kezdetnek már 140-150 ezer darab tenyész- és vágógalamb lesz, éves szinten. Ha a csillagok szépen összeállnak, és marad az ágazat kormányzati támogatása, akkor három éven belül el tudjuk érni az 1 millió darab galambot."

Ez az integráció más rendszer lesz, mint a régi volt, hiszen ma már nincsenek felvásárlók, akik folyamatosan járták az országot, és már két-három 50 dekagrammos galambot is megvettek, akár texán, akár szováti kék volt, vagy bármilyen más fajta. Manapság a piac már csak az év minden egyes napján egységes minőségű árut fogadja el, és az árát is csak az ilyennek lehet megkérni. Tehát csak egy húsgalambfajta jöhet szóba.

Barabás Jánosék a világ legkeresettebb fajtáinak egyikét, a Grimaud cég Myrtis vonalát tenyésztik, tartják, és az integrációba is az e fajtát tenyésztőket várják.

„Ha azonos minőségről beszélünk, akkor azonos fajtát és takarmányozást jelent – mondja Barabás János. - Tehát aki az integrációban részt vesz, az megkapja a takarmányt és a technológiát is, mivel prémium minőségű terméket kívánunk forgalmazni. Akkor ha versenyképesen akarjuk bevezetni a piacra, a gyógyszerhasználattól kezdve az élelmiszerbiztonságig nagyon sok mindenre oda kell figyelni."

Az exporttételek nagyok lesznek: Barabás János számításai szerint egy konténerbe 200 ezer darab galamb fér, aminek 300-400 millió forint az értéke.Ezt olyan országokba szállíthatjuk, mint például Izrael, ahol igen kényesek a minőségre. Ha egy konténerben akár csak egy galamb minősége is rosszabb a kelleténél, az egész tétel mehet a kukába. Épp ezért csak olyan termelőket várnak az integrációba, akik kellően nagy állománnyal rendelkeznek - legalább 200 szülőpárral -, és akik vállalják az előírt tartás- és takarmányozási technológia betartását.