Brutális erő van a magyarországi turizmusban, nagy sikert hozhat az idei év

Nagyon erős évet zárhat idén a hazai turizmus, különösen pedig a nyári hónapok hozhatnak kimagasló eredményt, hiszen már június hónapban kiugró eredményt mérhettünk – hangzott el a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) háttérbeszélgetésén, melyet a rekordközeli első féléves, illetve hatodik hónapos ágazati adatok kapcsán rendeztek. Az Origo által is közölt adatokat mélyebb bontásban megismerve, illetve azok mögé pillantva hamar láthatóvá vált: minden esetleges, ettől eltérő utalással ellentétben, nem csak az év első fele volt rendkívül erős, hanem az is nyilvánvaló, hogy a magyarországi turizmusban brutális erő van. Akkora, mely – a várakozások szerint – még a kedvezőtlenebb gazdasági folyamatokban is fejlődési pályán tudja azt tartani. A résztvevőkkel megismertetett, folyamatos online gyűjtésből származó – azaz nem modellezésen vagy kalkuláción alapuló –, a turisztikai teljesítményt mutató számokkal ugyanis nehéz lenne vitatkozni.

Elképesztő tempóban dolgozza le a koronavírus-járvány idején elszenvedett visszaesést a magyar turizmus. Két oka is van annak, hogy az ágazat két évvel korábbi, a tavalyi, valamint az idei teljesítményét a 2019-es eredményekhez viszonyítják az MTÜ szakemberei. Egyrészt 2019 volt az utolsó békeév a Covid-19 előtt, az addig megszilárdult utazási mintázatokkal, szokásokkal, tendenciákkal. Másrészt és egyúttal: 2019 volt a magyarországi turizmus abszolút rekordéve az összesített adatokat tekintve. Érthető, hogy referenciaévnek számít az utána következő időszak adatainak értékelésekor.

Külföldi turisták Budapesten 2022 áprilisában Fotó: Csudai Sándor - Origo

Egyértelmű siker az első hat hónap

Ennek tükrében még inkább érthető, hogy miért látják az MTÜ-nél különösen sikeresnek 2022 első hat hónapját, ezeken belül is főként a turisztikai főszezon nyár első hónapjának, júniusnak az eredményeit.

Éves szinten ugyanis az eredmények mindössze 9 százalékkal, június hónapot tekintve pedig alig 4 százalékkal maradnak el a referenciaévnek tekintett 2019 eredményeitől.

A jelentős belföldi vendégforgalom mellett komoly növekedés látszik a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák arányában, noha a külföldiek száma idén várhatóan még alatta marad a járvány előtti időszakban regisztráltnak.

Az arányok mellé a konkrét számokat rendelve:

2022 első hat hónapjában közel 15,5 millió volt a vendégéjszakák száma, melynek 64 százaléka belföldi látogatókhoz köthető – ez az arány egyébként ha nem kerekítünk, akkor 15 százaléknál valamivel nagyobb aránynövekedést jelent a belföldi vendégkörben 2019-hez képest.

Idén júniusban – a nyári főszezon első hónapjában – a vendégéjszakákból 4 millió valósult meg, ami nagyon erős növekedés a tavalyi 2,6 millióhoz képest. A vendégek számát tekintve júniusban 1,5 millió látogató adta ki ezt a vendégéjszakaszámot (ez az első hat hónap vendégszámának nagyjából a negyede), ami azért is jelentős, mert a rekordév 2019-ben a júniusi 4,1 millió vendégéjszakát ennél – a százalékos arányt tekintve – alig több, 1,6 millió látogató adta ki. (Ráadásul az MTÜ ezeknél az adatoknál nem veszi figyelembe az Ukrajnából Magyarországra menekülők által eltöltött vendégéjszakák számát. Vagyis azoknak a vendégeknek a foglalásait, akik bár menekülőként érkeztek ide, de egyébként anyagi lehetőségeik alapján turistaként viselkedve foglaltak szállást vagy vettek igénybe turisztikai szolgáltatásokat. A tavaszi időszakban az ehhez a szegmenshez köthető vendégéjszakák száma 90 ezerre tehető, de ezeket nem számolták a most bemutatott adatokban.)

De a foglalási adatok alapján igen erősnek ígérkezik a főszezon dereka is, azaz július és augusztus, ráadásul úgy, hogy a lemondási arány javul, azaz egyre kisebb mértékben mondják le a lefoglalt szállásokat az utazni, kirándulni, nyaralni vágyók. Júliusra 3,2 millió, augusztusra már 2,5 millió foglalást látnak a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján.

Fürdőzők Balatonlellén Forrás: MTI/Mohai Balázs

Turizmus a járvány után, a háború mellett

Ezek a számok óriási jelentőséggel bírnak akkor, amikor az elmúlt hónapokban a világnak és benne Magyarországnak is hozzá kellett szoknia a februárban kitört orosz-ukrán háború jelentette gazdasági hatásokhoz, nem sokkal a koronavírus-járvány után.

Az adataink alapján azt látjuk, hogy amint lehet, mennek és utaznak az emberek"

– mondta a háttérbeszélgetésen Dr. Czelleng Ádám, az MTÜ kutatási és ágazati képzési igazgatója, aki kérdésre válaszolva megerősítette: egészen biztosak abban, hogy a visszaépülés folytatódni fog, még a nehezedő gazdasági körülmények ellenére is. Az MTÜ-nél egyedülálló adattartalom áll rendelkezésre a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai révén, és a szervezet „big data" megoldásokra épülve összetett, számos szempontot, külső gazdasági körülményt is figyelembe véve képes a hazai turizmusban várható tendenciák előrejelzésére.

Ez áll amögött a várakozás mögött, hogy 2022 minden nehezítő tényező ellenére is, újra a hazai turizmus egyik remek éve lehet.

Dr. Czelleng Ádám, az MTÜ Kutatási és Ágazati képzési igazgatója az első féléves turisztikai adatokat bemutató háttérbeszélgetésen Forrás: Origo

Ez pedig számokban kifejezve 37 millió vendégéjszakát jelent az országban várakozás szerint idénre, vagyis minden szálláshely összesített foglalási adatát tekintve. 2019-ben a vendégéjszakák száma még 42 millió volt, tehát az akkori rekord a prognózis szerint nem fog megdőlni. Viszonyításként: 2020-ban a jelentett vendégéjszakák száma 20 millió, 2021-ben 29 millió volt.

Ám az idénre előre jelzett szám nem feltétlenül jelent gyengébb teljesítményt, már ha figyelembe vesszük a megváltozott környezetet. Dr. Czelleng Ádám felhívta a figyelmet rá, hogy bár teljesen biztosak abban, hogy a turizmus folyamatosan és ütemesen visszaépül, de annak szerkezete jelentős változásokon ment és megy át, nem utolsósorban a várt nehezedő gazdasági körülmények miatt. Az MTÜ-nél természetesen a turisztikai preferenciákat, fogyasztói magatartásmintákat is figyelik és elemzik adataik alapján. Ezzel a preferenciaváltozással összefüggésben említhető az is, hogy a küldő szegmensekben átrendeződés figyelhető meg.

A kutatási igazgató ennek kapcsán említette példának, hogy a pandémia éveiben a természetközeli helyek felkeresése, a természetjárás volt a hívószó. Most viszont azt látják, hogy a tág értelemben tekintett kulturális célú turizmus a sláger, ami felváltotta a tavalyi évben látott, a családi utazásokat és kikapcsolódási formákat előtérbe helyező utazásokat. Az egészségturizmusban 2019-ben még az oroszországi vendégek voltak jelentősek, de őket pótolták a cseh, osztrák és a belföldi vendégek. Az üzleti turizmus az, ahol a többi szegmenshez képest némileg hosszabb idő alatt valósul meg a visszaépülés, de ez nem specifikus magyar probléma, ez a szegmens nemzetközi viszonylatban is hasonlóan lassan áll talpra. Ez köszönhető annak is – mondta Dr. Czelleng Ádám –, hogy az üzleti- és a konferenciaturizmus amúgy is eltér a szabadidős formától, hiszen előbbiben évekre előre terveznek, a pályázatok is már sokszor 2025-ről szólnak.

Biztosnak látszik a visszarendeződés

A hazai turizmus dinamikus talpra állása a költségekből is jól látszik. Dr. Czelleng Ádám elmondta: a turisztikai bevételek nagyjából kétharmadát a vendéglátás adja, ez 137 milliárd forintot jelentett idén júniusban és 663 milliárdot az első félévben. Ezek jelentős növekedést mutató adatok, előbbi 31 százalékkal múlja felül a tavalyit, 40 százalékkal pedig a 2019-es adatot. A küldőországok tekintetében Budapestre a legtöbben az Egyesült Királyságból, Németországból és Franciaországból érkeznek, míg az ország többi részén a vendégek zöme német, cseh és román illetőségű.

„A számokban akár össze is lehet hasonlítani az idei adatokat a 2019-es adatokkal, de az alma és a körte esete az, amiről beszélünk

– utal a kutatási igazgató a korábban már említett szerkezetváltozásra a turizmusban.

Dr. Czelleng Ádám elmondta: figyelik és előrejelzéseikbe beépítik azokat a körülményeket, amelyek a szezonális hatásokon túl, erősíthetik vagy gyengíthetik egy-egy időszak turisztikai teljesítményét az év egészén belül.

Így figyelemmel voltak az év első felében, a megvalósult kormányzati támogatásoknak köszönhetően a lakosság széles körében jelentkező plusz források keresletélénkítő erejére, de figyelembe vették az inflációs várakozások hatását is a foglalási prognózisok készítésénél.

S most éppúgy számolnak azzal, hogy a változó körülmények hatással lehetnek az utazási kedvre az év második felében.

Turisták a Budai Várnegyedben Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az MTÜ szakemberei azonban összességében bizakodók, amit számos körülményre alapozhatnak modellezéseik mellett. Ilyen az, hogy a korábbi évekhez képest idén kiegyensúlyozottabb a vendégek korcsoportonkénti eloszlása, a Szép-kártya népszerűsége, melyet július 1-je után már nem lehet élelmiszer-vásárlásra használni. Ha pedig az ázsiai turisták is visszatérnek, az még inkább erősítheti az idei évet a turizmusban. Czelleng Ádám megjegyezte:

az utazási kedvre befolyással lehet számos körülmény, így a háború is, de így is látni a dinamikus visszaépülési pályát.

Ebben pedig óriási szerep jut a sporteseményeknek, fesztiváloknak:

mutatják a külföldi vendégek számára, hogy Magyarország és azon belül Budapest is biztonságos, látogatható, vendégszerető hely, a szomszéd országban zajló háborús konfliktus mellett is.

Miközben persze az MTÜ-nél is folyamatosan figyelik a vendégek élményeinek megjelenését, például a közösségi médiák felületein. Adataikból már korábban látták: az orosz-ukrán háború kirobbanása után a másfél-két héten át futó komoly lemondási hullám hamar lecsengett, olyannyira, hogy a foglalások néhány héttel a kitörés után már visszaálltak a szokott ütemre. Most pedig soha nem látott mélységben járnak a lemondási arányok.