Az elmúlt másfél évben robbanásszerűen emelkedtek az energiapiaci árak az Európai Unióban. Hatszor többet kell fizetni a gázért és ötször többet az áramért, ami komoly válsághelyzetbe hozta a kontinenst - írja a Világgazdaság.

Az energiaárak emelkedésének mértéke rémisztő méreteket öltött, amely nemzetközi szinten is kihat az inflációra, az egyes európai nemzetgazdaságok teljesítményére, azok gazdasági növekedésre is. 

Az elmúlt évek folyamatai arra mutatnak rá, hogy a kontinens ezeket a kilengéseket, válságokat nem tudja elhárítani.

Míg az Amerikai Egyesült Államok és a távol-keleti országok jellemzően hamar túllendülnek a válság egyes hullámain, addig az Európai Unió rendre súlyos veszteséget szenved el úgy, hogy eközben a világgazdasági részesedése, ereje folyamatosan csökken. Ez a folyamat a 2008-as gazdasági válsággal kezdődött, ezt követte a migrációs válság, majd a koronavírus-válság, amelynek gazdasági hatásai újra a padlóra küldték a nemzetközi gazdaságot.

A járvány megbontotta a globális gazdaság megszokott rendjét, az ellátási láncok megsérültek. Az Unió gazdasága 2020-ban 5,9 százalékkal csökkent.

A sérülékeny gazdaság az energiaárak meglódulásában öltött testet. Azaz tavaly a tavasz végére épphogy túltette magát az EU a járványhelyzet okozta válságon, azonnal egy kibontakozó energiaválsággal kellett szembenéznie, amit csak tetézett a februárban kirobbant háború. Ezt világosan láthatjuk az áram és a gáz világpiaci árának emelkedésén is, háborús inflációs helyzet alakult ki.

Az orosz-ukrán konfliktus óta további 157,3 százalékkal növekedett a gáz áraForrás: shutterstock.com

Az áramot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 2021 májusára kialakult egyéves határidős árhoz viszonyítva, ami akkor megawattóránként 60,4 euró volt, július 6-ra 515,4 százalékkal magasabb (megawattóránként 371,9 euró) árszint alakult ki.

Az adatok azt is világosan szemléltetik, hogy ezt a brutális drágulást az orosz-ukrán konfliktus csak tetézte, hiszen az áram ára 2022 februárjához képest is 128,3 százalékkal növekedett. A gáz esetében a holland tőzsdei árakat vizsgálva szintén ugrásszerű emelkedést tapasztalhattunk. A 2021 májusára kialakult egyéves határidős árhoz viszonyítva, ami akkor megawattóránként 21,6 euró volt, mára 650,3 százalékkal magasabb (megawattóránként 162,3 euró) árszint alakult ki.

A háború hatása a gáz esetében is hasonló volt, mint azt az áramnál tapasztalhattuk. Az orosz-ukrán konfliktus óta további 157,3 százalékkal növekedett a gáz ára.

Az áram ára bő egy év alatt 515 százalékkal, míg a gáz ára ugyanebben az idősávban 650 százalékkal emelkedett.

Ettől az elképesztő drágulástól védi meg a magyar családokat a Kormány a rezsicsökkentés fenntartásával. 

Az áram ára bő egy év alatt 515 százalékkal emelkedett EurópábanForrás: Picture-Alliance/AFP/Frank May

A rezsicsökkentés fenntartásához pedig az igazságos közteherviselés jegyében, az extraprofitadó befizetésével hozzájárulnak a válságban jelentős extraprofitot elérő szektorok is.

Az áram és a gáz világpiaci árának növekedéséből is látható, hogy a jelenlegi inflációs környezet döntő mértékben, körülbelül 80 százalékban külföldi eredetű. A háború fűtötte energiaár-robbanás – amellett, hogy drasztikusan növeli az inflációt – óriási mértékű bizonytalanságot okoz, ami a forint árfolyamára is egyértelműen és jelentősen negatív hatást gyakorol.