A megszokott ősz helyett már a héten indulnak a minimálbér-tárgyalások

Minden eddiginél korábban, már kedden napirendre kerül a jövő évi minimálbér a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány egyeztetésén – tudta meg a Világgazdaság. A korai tárgyalási forduló célja, hogy megalapozza az év vége felé esedékes bértárgyalásokat. A lap úgy tudja, a felek célja egy több évre szóló megállapodás, amely a 2016-ban megkötött, idén lejáró egyezséget váltaná. A Liga és a Munkástanácsok javaslatot tett egy olyan eljárásrendre, amely a főbb gazdasági folyamatok figyelembevételével garantálná a legkisebb bér értékállóságát, és kiindulópont lehetne a minimálbérről szóló egyeztetéseken.

A megszokott késő őszi időpont helyett már kedden elkezdődnek az egyeztetések a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről. A szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek idén azért ülnek hamarabb tárgyalóasztalhoz a kormánnyal, hogy előkészítsék az őszi egyeztetéseket.

Egyelőre tehát nem várható, hogy akár a szakszervezeti akár a munkáltatói oldal konkrét javaslatot tegyen a minimálbérek 2023-as összegére.

A bizonytalanság ellenére

újabb hosszú távú megállapodásra törekednek idén a felek, mivel lejár a még 2016-ban megkötött, sikeresnek bizonyult alku.

Hosszú távon tenné kiszámíthatóvá és értékállóvá a kötelező legkisebb kereseteket és a jövőben is kiindulópontja lehetne az országos tárgyalásoknak a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetségének javaslata.

Illusztráció Forrás: shutterstock

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a VG kérdésére jelezte: a javaslat alapvető célja, hogy a gazdaság teljesítményét a munkavállalók keresetének emelkedése is tükrözze. Ezeket a szempontokat figyelembe véve a minimálbér akkor maradna értékálló, ha az adott évre előre jelzett fogyasztói áremelkedés mértékének és az előre jelzett reál-GDP-bővülés mértékének összege szerint változna a bér.

A képlet alapján 8–13 százalék között kellene emelni, ha a jelenlegi gazdasági folyamatok szerint kellene meghatározni a minimálbér és a garantált bérminimum változását.

A Magyar Nemzeti Bank június végén kiadott inflációs jelentésében 2023-ra 6,8–9,2 százalék közötti fogyasztói áremelkedéssel számol, és 2-3 százalékos GDP-növekedést vár.

A VG információi szerint a szokatlanul korai egyeztetésen napirendre kerül az európai minimálbér néven elhíresült irányelvjavaslat is. Noha az irányelv elfogadásától számítva két évük van a tagállamoknak annak átültetésére, az uniós minimálbér-javaslatban foglalt leglényegesebb pontoknak már most is megfelel a magyar minimálbér.

További részletek a Világgazdaság cikkében olvashatók.