György László: Ezért kellett változtatni a kata szabályozásán

GYÖRGY László
Budapest, 2020. szeptember 10. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára sajtótájékoztatót tart az Irinyi Terv iparstratégiai támogatásai program 2020. évi eredményeiről a minisztériumban 2020 szeptember 10-én. MTI/Szigetváry Zsolt
Vágólapra másolva!
„Magyarországon csaknem 4,8 millióan dolgoznak. A kataszabályozás mostani átalakítása 4,5 millió főt előnyösen érint, hátrányosan háromszázezret. Elmondom három percben hogyan és miért" – írta közösségi oldalán György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára.
Vágólapra másolva!

„A katát, vagyis a kisadózók tételes adóját kifejezetten azon munkakörökre hozta létre az Orbán-kormány 2012-ben, amelyekben egy-egy egyszemélyes vállalkozás sok-sok embernek szolgáltat naponta. Ilyen a fodrász, a műkörmös, a szempillás és még sorolhatnám. Az intézkedés be is vált, ugyanis a katának köszönhetően sokan elkezdtek adót fizetni, a korábbi feketézésük helyett elkezdtek beletenni a közösbe, ezáltal biztosítottá is váltak. Azóta ingyenesen vehetik igénybe az egészségügyi ellátást, és nyugdíjra is jogosulttá váltak.

Azoknak, akik pedig addig is becsülettel fizették az adóikat, az adóterhük és a bürokratikus terheik is jelentősen csökkentek"

– magyarázta.

György László szerint addig, amíg a kata fehérítette a gazdaságot, minden magyar állampolgárnak előnyös volt, de attól a ponttól kezdődően, amikor vállalkozói tevékenységet vagy munkavállalást kezdett el burkoltan helyettesíteni, valójában újabb és újabb potyautasokat termelt, és ezt bizony a csendes többség fizeti meg – írta a Magyar Nemzet.

„A csendes többségnek az adóterhelése fokozatosan csökkent 2010 óta.

Ha 2009-ben a munkáltató háromezer forinttal akarta növelni az átlagbért kereső dolgozójának nettó bérét, neki tízezer forintjába került, ugyanis az állam hétezer forintot vont el adók és járulékok formájában. Ma átlagosan a béremelésből 4100 forintot visz el az állam és 5900 forint marad a munkavállaló számláján.

Ha háromgyerekes családfőről beszélünk, 1800 forintot visz el az állam és 8200 forint marad. Az adócsökkentés politikáját leginkább a munkahelyteremtés politikája segítette. Azt a célt tűztük ki 2010-ben, hogy tíz év alatt egymillióval bővítjük Magyarországon a foglalkoztatást, és ezt a célt – minden tényezőt figyelembe véve – teljesítettük is. Ez azt eredményezi, hogy többen adóznak, ezért így arányosan kevesebbet kell fizetniük. Belátható, hogy a feketézőből katássá vált munkavállaló hozzájárult az adók csökkentéséhez" – ismertette az államtitkár.

De mi a helyzet azokkal, akik a munkavégzést a kata mögé bújtatták? Ők jellemzően a 41 százalékos adóterhet cserélték átlagosan 3,3–10 százalék közötti adóteherre,

megkárosítva ezzel azt a 4,5 millió dolgozót, akik után a vállalkozóik tisztességesen fizetik az adót.

„Számukra most egy köztes megoldást kínál a szabályozás. Választhatják az átalányadózást, ami 20-24 százalékos effektív adónak felel meg. Sőt ha munkavállalóként, mondjuk tanárként még van idejük és erejük idegenvezetőként dolgozni, akkor kétmillió forintig adómentességet élveznek, vagyis még jobban is járnak, mint a katával! Csak a kétmillió forint fölötti bevételük után kell megfizetniük a húszszázaléknyi effektív adót. Ezzel egyébként a nyugdíjvárományuk is növekszik" – tette végül hozzá.