Kiderült, mely országok uralják valójában a világűrt

Astronaut in outer space over the planet Earth. Our home. ISS. Elements of this image furnished by NASA

Az országok közti űrverseny már évtizedek óta tart, és azóta több mint 10 ezer objektumot küldtek fel az államok a világűrbe. Mindez persze hatalmas üzlet is, azonban továbbra is két ország „uralja" a világűrt.

Az űripar az elmúlt években új lendületet vett, ahogy a magáncégek is beszálltak a világűr meghódításába. A SpaceX fejlesztései vagy az űrturizmus látványosan kitágították a lehetőségeket, a verseny pedig egyre kiélezettebb.

Mindazonáltal az országok közti űrverseny már évtizedek óta tart.

A hidegháború idején az Egyesült Államok és a Szovjetunió számára a világűr meghódítása szimbolikus kérdés is volt. Oroszország azonban még ma is meghatározó szereplő az űriparban.

A máig tartó űrverseny

A nagy versenyfutás 1957-ben kezdődött, amikor a Szovjetunió fellőtte az első műholdját (Szputnyik 1). Ma, 65 évvel később azonban

még mindig az USA és Oroszország az űrverseny két meghatározó szereplője, és csupán kevés más ország volt képes a közelükbe érni.

A Visual Capitalist összeállítása szerint az USA összesen 5534 objektumot küldött fel az űrbe, míg Oroszország 3611 darabot. A harmadik helyen álló Kína csupán 731-et.

A fellőtt objektumok alapján összeállított top 10-es listán az alábbi országok szerepelnek még: az Egyesült Királyság (515 darab), Japán (300 darab), Franciaország (130 darab), India (127 darab), Németország (124 darab), Kanada (82 darab), Luxemburg (52 darab).

Fontos azonban, hogy

a fenti országok közül nem mindegyik rendelkezik megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy ő maga küldje fel az űrbe az objektumokat.

Ettől függetlenül a műholdak például az adott országhoz tartoznak. Az Egyesült Királyság 1971-ben lőtte fel az első műholdját, mégpedig Ausztráliából. Franciaország pedig Algériából indította az első eszközét, 1965-ben.

Amerikai dominancia

Mindösszesen eddig 86 ország kísérelt meg valamilyen módon kilépni a világűrbe. 2022-ig azonban csupán 11 ország tudott saját indító járművekkel objektumokat küldeni az űrbe, és mindössze 3 ország (az USA, Oroszország és Kína) volt képes embert küldeni a világűrbe.

Az amerikai magáncégek egyre fontosabb szerepet töltenek be az űriparban Forrás: NurPhoto via AFP/Reginald Mathalone/NurPhoto/Reginald Mathalone

Ha csak a műholdakat nézzük, jól látszik, hogy a kereskedelmi célú objektumok határozzák meg az űripart.

2021-ben nagyjából 4852 darab működő műhold keringett a Föld körül, ebből 2516 darab kereskedelmi volt. Emellett 230 darab volt katonai, 168 darab kormányzati, 30 darab pedig polgári szatellit.

Az is jól látszik, hogy ezen a területen igen jelentős az USA előnye. Az összes működő műholdból 2944 darab az Egyesült Államokhoz tartozott.

Forradalmi újítások, és a legnagyobb kockázat

A következő évek és évtizedek fejlesztései valószínűleg arra irányulnak majd, hogy a cégek és az országok minél inkább csökkentsék a kilövések (és általában az űrbéli közlekedés) költségeit.

A kilövési és műhold-technológia fejlődésében hatalmas szerepük van a magáncégeknek, melyek segíthetnek forradalmasítani az egész űripart.

A legfontosabb fejlesztésekről itt írtunk részletesen.

Közben viszont az űripar különlegesebb területei is egyre erősebbek. A polgári űrturizmusban nagy verseny jöhet a magáncégek között, de már van olyan vállalat, amely esküvőket is szervez a világűrben. Az egész űripar jelentőségét jól mutatja, hogy tavaly soha nem látott mennyiségű tőke áramlott a területre.

Van azonban az űripar fejlődésének egy árnyoldala, amellyel a szakértők is egyre többet foglalkoznak. Ez pedig az űrszemét. Ahogy ugyanis az emberiség egyre több objektumot juttat a világűrbe, úgy nő a Föld körüli pályán keringő hulladékok mennyisége is.

Ha pedig ez a hulladékmennyiség elér egy kritikus szintet, az már igen veszélyes lehet.

Nem csupán a további fejlesztéseket foghatja ugyanis vissza, de a jelenlegi műholdak működését is veszélyezteti – mivel jelentősen megnő az ütközések kockázata.

A világűr tehát egyre nagyobb lehetőségekkel kecsegtet, és az űrverseny (az országok és a vállalatok között egyaránt) várhatóan fokozódni fog. Ezzel együtt viszont új problémák is jelentkeznek, melyekre minél előbb megoldást kell találni.