Ahogy világszerte egyre nagyobb problémát jelent az energiahordozók beszerzése, úgy értékelődik fel a szén szerepe a világgazdaságban – írja az Oilprice.com elemzése.
Az ukrajnai háború következményei ugyanis a legnagyobb gazdaságokat is kényszerhelyzetbe hozták.
Az Egyesült Államokban például a széntermelés idén jelentősen emelkedett a tavalyi évhez képest.
Az Energy Information Administration szerint az amerikai széntermelés 6 százalékkal bővült az idei első negyedévben 2021 azonos időszakához képest.
Mindeközben Kína is megemelte a szénkitermelését és a fogyasztását, hogy támogassa a gazdaságát.
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság pedig úgy számolt, hogy az unió szénfelhasználása 5 százalékos emelkedést produkálhat a következő időszakban, de ez a szám rövid távon még emelkedhet is.
Ráadásul a világ szénigénye hirtelen olyan jelentős lett, hogy
még az afganisztáni tálib vezetés is felemelte a szén árát, tonnánként 90 dollárról 200 dollárra.
A lépés azt követően történt, hogy Pakisztán érdeklődést mutatott az afgán szén importja iránt.
Emellett India, a világ második legnagyobb szénimportőreként, idén júniusban rekord mennyiségű termikus szenet vásárolt. Az ország termikus szénimportja júniusban 19,22 millió tonnára emelkedett. Ez 56 százalékkal volt magasabb a tavaly júniusi szintnél. A termikus szenet elsősorban villamosenergia-termelésre használják, vagyis nem minősül kohászati szénnek.
Az ilyen magas globális szénigény azonnal felveti, hogy a legnagyobb gazdaságok képesek lesznek-e tartani a saját maguk számára kitűzött klímacélokat.
Noha eddig egyetlen európai ország sem vonta vissza a szén 2030-ig vállalt kivezetésének tervét, Németország, Ausztria, Franciaország és Hollandia is bejelentette, hogy tervezi a szénalapú energiatermelés növelését.