Miért kerül annyi kerékpár a víz alá?

Old bicycle lying abandoned on the bottom of a river among water lilies, partially under water and covered with mud

Számos magyarázat született arra, hogy a kerékpárok ezrei miért végzik a víz alatt. Például az, hogy a részeg sofőrök leesnek a hidakról, vagy a ködben eltévedt turisták ügyetlenül a folyóba kormányoznak. A hatóságok szerint azonban a többségük nem véletlenül, vagy tragikus körülmények folytán kerül iszaptemetőkbe, hanem a szándékos vandalizmus áldozatai. Mutatjuk, hogy a világ leghíresebb városaiban hova tűnnek a biciklik.

Csatornakerékpárok

Amikor 2016-ban Párizs városa kiürítette a Saint-Martin csatornát, hogy megtisztítsák azt, tömegek gyűltek össze a gyaloghidakon és a rakparton, hogy lássák, mik bújtak meg az évek során a víz alatt. A leghajmeresztőbb dolgokat találták: bőröndök, utcatáblák, fegyverek, fürdőkádak, régi rádiók, és a számítógépek mellett számos járművet is kihúztak az iszapból, amelyek közül egyiket sem a vízi közlekedésre tervezték. Voltak ott babakocsik, bevásárlókocsik, kerekesszékek, de a legtöbbjük mégis a kerékpár volt. Több tucatnyi került elő belőlük a csatornából:

Az alábbi képen egy víz alatt megtalált kerékpár látható:

Amszterdamban a „vízbe fulladt" kerékpárok egy időben olyan magasra halmozódtak fel a város 165 csatornájában, hogy gyakran már felsértették a lapos fenekű uszályok alsó részét. A megoldás a fietsen vissen, vagy a „kerékpár horgászat" volt, amelyet az 1960-as években Amszterdam vízügyi ügynöksége vállalt, ma pedig hidraulikus darukkal végzi azt a helyi önkormányzat.

Habár napjainkban a probléma már nem olyan súlyos, mint egykor, a halászok még mindig évente mintegy 15.000 kerékpárt húznak ki a város csatornáiból.

A jobb sorsra érdemes bicikliket a „mentés után" újrahasznosítás céljából hulladékudvarokba szállítják, hogy azok sörösdobozokként kezdhessenek új életet.

Azonban a rejtélyes kerékpárúsztatás nem csupán európai jelenség. 2014-ben a tokiói Inokashira Park közepén található tavat tisztítás céljából eresztették le, a látvány azonban nagyon meglepte a takarítókat, ugyanis a halak mellett több tucat biciklit is ki kellett halászniuk.

A kerékpárok illegális lerakásáról a legdrámaibb jelentések mégis Kínából érkeztek.

2016-ban és 2017-ben a világ akkori legnagyobb kerékpár-megosztó cégei, az Ofo és a Mobike több ezer dokkoló nélküli bérelt kerékpárt "mentettek ki" a dél-kínai folyókból.

Az alábbi képen a már nem használt sanghaji biciklik lepnek el egy hulladéklerakót:

Vajon hány kerékpárt rejt a Duna, a Gangesz vagy a Nílus?

A vízbe került kerékpárok száma a kerékpármegosztó applikációk terjedésével párhuzamosan növekszik. Sőt, úgy tűnik, hogy a vandalizmus alól már az elektromos rollerek és robogók sem kivételek. A használók, illetve a rongálók egy része ugyanis egyszerűen a folyóba hajítja a városokban gazdátlanul hagyott eszközöket.

Kölnben egy búvárcsapat tavaly több száz e-rollert fedezett fel a Rajna fenekén.

Ezek azonban sokkal károsabbak a bicikliknél, ugyanis az akkumulátorokból mérgező anyagok kerülnek a folyókba.

A közlekedési eszközök vízbe dobása az egyik legrosszabb megoldás, ugyanis az acél és az alumínium a legszélesebb körben újrahasznosított anyagok közé tartoznak. Egy-egy megunt bicikli akár élelmiszer-csomagolásként is újjászülethet, de egyes helyeken újrahasznosított acélt és alumíniumot használnak például az utcabútorok, és házak építéséhez, sőt a repülőgépek, illetve az autók készítésénél is.