Németország mindenképp megszenvedi az Ukrajnában dúló harcokat. Olyannyira, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságának a teljesítménye a felére esik vissza; jobb esetben.

Árgus szemmel figyelik a német gazdasági fejleményeket a kutatóközpontok, a pénzpiaci elemzők, valamint az Európai Bizottság is. Tekintettel arra, hogy az EU legnagyobb exporthatalmáról, egyszersmind a közösség első számú gazdaságáról van szó. Ha a német gazdaság tüsszent egyet, abba mindenki belebetegszik – tartja a közgazdásági mondás. S ebben óriási az igazságtartalom, hiszen a német gazdaság Európa minden irányába alaposan „becsatornázta" magát, elsősorban az autószektor vonatkozásában.

Nézzük, ki mit jósol. A berlini DIW, a müncheni ifo, az esseni RWI, a kieli IfW és a Halléban működő IWH elemzői által készített közös előrejelzés alapján Németország hazai összterméke (GDP) a tavaly őszi 4,8 százalékos növekedést valószínűsítő számítások helyett csupán 2,7 százalékkal nőhet az idén. A Nemzetközi Valutaalap ettől is gyengébb, mindössze 2,1 százalékos bővülést jósol éves alapon, de számos pénzpiaci szakértő egyenesen recessziótól, vagyis visszaeséstől tart.

A számottevő zsugorodás mögött az orosz-ukrán háború negatív hatásai állnak. A vezető gazdaságkutatók által készített összefoglalókból kiderül még az is, hogy Európa legnagyobb gazdasága évtizedek óta a legmagasabb inflációval néz szembe, amelyet nem pusztán a statisztika, hanem a választópolgár is érez. Az árhullámot csak növeli, hogy külön pénzt szed majd be a német kormány azoktól, akik gázzal fűtenek.

Berlin (illusztráció)Forrás: MTI/EPA/Filip Singer

Leginkább persze a fegyveres konfliktus nehezíti a pályát: a német gazdaság számára kiemelten fontos oroszországi gázszállításokkal kapcsolatos nagyfokú bizonytalanság miatt az intézetek jelentésükben két lehetséges pályát is felvázoltak.

Egyfelől kedvezőbb esetben, ha nem áll le az oroszországi földgázimport, és a háború miatti egyéb gazdasági intézkedések nem húzzák lejjebb Németországot, akkor összejöhet a 2,7 százalékos bővülés, amely 2023-ra három százalék felettire kerekedhet. Ami pedig a fogyasztói árak alakulását illeti, az alapforgatókönyv is 6,1 százalékos inflációval számol 2022-re.

A németeknél ez lesz negyven éve a legmagasabb pénzromlási ütem! Jövőre azonban már három százalék alá süllyedhet az infláció. Bár a munkanélküliségi ráta a 2021-es adathoz képest javul a prognózis szerint, ám így is öt százalék körül alakul.

Amennyiben viszont a német földgázfelhasználás 55 százalékát biztosító orosz import leáll, a német GDP 2022-ben csupán 1,9 százalékkal, jövőre pedig 2,2 százalékkal növekedne. Iménti „pályával" járna, hogy az infláció 7,3 százalékra emelkedne idén, 2023-ban pedig öt százalék körül alakulna. S természetesen a munkanélküliségi ráta is növekedne: elérné a hat százalékot a következő esztendőben. Németország esetében az orosz földgázimport leállítása két év alatt 220 milliárd eurós veszteséget okozna. Ami annyit is jelent, hogy a német gazdasági teljesítmény több mint 6,5 százaléka esne ki.

A fenti gazdaságkutatók mellett a napokban publikálta előrejelzését az IMK (Institut für Makroökonomie und Konjunkturforschung) nevű szervezet is. A közgazdászok is két forgatókönyvet készítettek. A kedvezőbb forgatókönyv szerint idén 2,1 százalékkal nő a német GDP – korábban 4,5 százalékos növekedéssel számoltak. A negatívabb előrejelzés szerint a GDP 0,3 százalékkal csökken, tehát az ország gazdasága zsugorodni fog. A gazdasági teljesítmény csökkenése mögött az infláció áll, amelyet az energiaárak növekedése okoz. Az orosz–ukrán háború pedig hirtelen megakasztotta a gazdasági fellendülést, amely alapján nem is olyan régen még tervezhetőek voltak a növekedési kilátások. – Ez sok országot érint, de Németországot kifejezetten – jelentette ki Sebastian Dullien, az IMK tudományos igazgatója, aki hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet visszafogja a magánfogyasztást, fékezi a külkereskedelmi forgalmat és visszaveti a vállalatok beruházási hajlandóságát.