Növekedési hatással is járt a jegybanki hitelprogram

2020 koronavírus járvány budapesten

A Magyar Nemzeti Bank több tízezer vállalkozást juttatott olcsó hitelhez a Növekedési Hitelprogramon (NHP) keresztül, ezáltal a gazdaság teljesítményét is növelte, több mint 5 százalékkal – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában Pulai György, az MNB igazgatója.

Mennyire volt pénzügyi Hungarikum az NHP a 2013-as indulásakor?

Bár más jegybankok is alkalmaztak nem szokványos eszközöket a hitelezés támogatására és a gazdaság élénkítésére, a 2013 tavaszán bevezetett hazai program újszerű és egyedi volt abból a szempontból, hogy konkrét kkv-hitelekhez biztosított refinanszírozást a bankoknak, akár tízéves futam-időre is. A programnak később több szakasza volt: a feltételeit az MNB mindig hozzáigazította a körülmények változásához, meghallgatva a kereskedelmi bankok tapasztalatait, javaslatait is.

Miért kellett elindítani a projektet, nem voltak elegendőek a piaci mechanizmusok?

Magát a programot azért kellett elindítani, mert a kkv-k hitelállományának volumene a régió országaival ellentétben Magyarországon a 2008-as válság után évekkel is tartósan csökkent, 5 év alatt negyedével esett vissza. Hiába kezdődött meg 2012-ben a jegybanki alapkamat csökkentése, a vállalkozások széles köre továbbra is hitelhez jutási nehézségekkel szembesült. A program lehetővé tette, hogy a kkv-k legfeljebb 2,5 százalékos fix kamat mellett, árfolyamkockázat nélkül jussanak forrás-hoz működésükhöz, beruházásaikhoz. Jóllehet ebben a szakaszban még csak hétezer kkv jutott forráshoz, fontos szerepe volt abban, hogy élénkítette a bankok közti versenyt.

Követ dobtak az állóvízbe?

Igen, lényebén ez történt. A program a bankok figyelmét a kkv-kra irányította, akik a korábban jó ideje nem látott kedvező feltételeknek köszönhetően elkezdtek hitelfelvételben gondolkodni, akár régóta halasztott beruházási terveikhez. Ugyan a program első szakaszában még a hitelkiváltások domináltak, ennek köszönhetően számos vállalkozás kamatterhei mérséklődtek, és több mint 200 milliárd forintnyi devizahitelt váltottak át kedvező forinthitelre, csökkentve ezzel a szektor árfolyamkitettségét. De a kiváltásokon túl érdemben nyújtottak új hiteleket már ekkor is a bankok. Az első szakasz eredményei megalapozták a második szakasz 2013. októberi elindítását, ami már sokkal hosszabb volt, és így lényegesen több vállalkozás forráshoz jutását tette lehetővé.

Mennyiben tért el az első szakasztól az NHP második szakasza?

Az egészen 2015 végéig tartó második szakaszban a jegybank már 10 százalékban maximálta a hitelkiváltást, a fókuszba pedig így az új hitelek, azon belül is a gazdasági növekedést leginkább elősegítő beruházási hitelek kerültek. Behoztuk a programba a lízinget és a faktoringot is mint finanszírozási formát, előbbinek köszönhetően már a banki szempontból kockázatosabbnak tartott mikrovállalkozások is tudtak kedvező forrásból eszközöket vásárolni. Lényegesen nőtt ebben a szakaszban a kisebb szereplők részaránya, minden második beruházási célú ügylet tízmillió forint alatti volt. Ez azért is kedvező, mert a kutatások szerint ebben a szegmensben volt tapasztalható az NHP legnagyobb addicionális beruházási hatása.

Lehetett hallani olyan kritikát, hogy azért nem mindenki juthat olcsó hitelhez. Ezek szerint ez nem állja meg a helyét?

Az első szakaszban még kétségkívül megfigyelhető volt, hogy a bankok kezdetben a nagyobb kkv ügyfeleiknek ajánlották fel a kedvező NHP-s hiteleket, tekintettel a viszonylag rövid szerződéskötési időszakra és a 2,5 százalékban maximált kamatmarzsra. A második szakaszban viszont már nyilvánvaló, hogy a kkv-k széles köre hozzá tudott jutni NHP-s forráshoz, szám szerint 27 ezer, amelynek több mint fele mikrovállalkozás volt. A medián ügyletméret 9 millió forint körül alakult. Csökkent a hitelezés földrajzi koncentrációja is, kevésbé volt domináns a Közép-Magyarország régió.

Ha ennyire sikeres volt a második szakasz, miért volt szükség újabb irányváltásra?

2015 végére lényegesen kedvezőbb volt a piaci kamatszint is, a kkv-hiteldinamika pedig már pozitív tartományba került, nagymértékben a program addigi működésének köszönhetően. Ezáltal indokolttá vált a jegybanki szerepvállalás és így az NHP fokozatos kivezetése. Ennek jegyében indult el a harmadik szakasz, ahol már csak kisebb összegben és kizárólag beruházási célból lehetett igénybe venni a jegybanki forrást; a rövid lejáratú, ill. nagyobb összegű hiteleket a bankoknak saját, piaci forrásból kellett nyújtaniuk. A programban így még nagyobb lett a kis szereplők részaránya: az ügyletek háromnegyedét mikrovállalkozások kötötték. Újdonságként ebben a szakaszban megjelent a devizafinanszírozás lehetősége, de csak a devizabevétellel rendelkező, jellemzően exportőr vállalatok számára.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Kifutó modellé vált tehát az NHP. De mi lett a hitelezéssel? Megoldotta a helyzetet a piac?

A harmadik szakasz 2017. márciusi lezárása után piaci alapon is kedvező dinamikát tapasztaltunk, kétszámjegyű lett a kkv-hitelállomány növekedési üteme. A mennyiséggel tehát nem volt gond, azonban a hitelezés szerkezete kedvezőtlen irányba változott: visszaesett a rögzített kamatozású

hitelek aránya. Annak érdekében indult el 2019 elején a korábbiaknál célzottabb, NHP fix nevű konstrukció, hogy ismét növekedjen az átárazódás kockázata nélküli, fix kamatú hitelek részaránya a közép és hosszú lejáratú, beruházási célú finanszírozáson belül. Ezt a konstrukciót 17 ezer kkv vette igénybe, és kedvezően változott a hitelkibocsátások szerkezete.

2020 tavaszán beütött a koronavírus miatti sokk. Hogyan reagált a krízishelyzetre a jegybank?

Az MNB a koronavírus-járványra, illetve az azzal megjelent válsághelyzetre meglehetősen gyorsan reagált egy átfogó intézkedéscsomaggal. Ennek részét képezte az NHP-ban elérhető finanszírozás jelentős kibővítése is. Az NHP fix helyébe lépő, Hajrá nevű új konstrukció igazodott a kkv-k meg-változott hiteligényeihez: lényegében minden korábbi hitelcél elérhetővé vált. Ezen felül jelentősen meg lett emelve a maximális hitelméret és a futamidő is, hogy a kkv szegmens minél szélesebb köre számára nyújtson segítséget a talpon maradáshoz és a versenyképesebbé váláshoz. Ebben az idő-szakban leginkább a forgóeszköz-finanszírozásra mutatkozott igény a kkv-k részéről, mivel számos vállalkozás árbevétele visszaesett. Az elhúzódó járványhelyzetre tekintettel kétszer is meg lett emelve a Hajrá keretösszege, egészen 3000 milliárd forintra. Ez 2021 nyarán lényegében el is fogyott, ekkor azonban már nem volt indokolt újabb keretemelés a reálgazdasági, hitelezési és inflációs folyamatok tükrében. Az NHP Hajrá keretében több mint negyvenezer kkv jutott kedvező forráshoz, és ezzel hozzájárult a viszonylag gyorsan bekövetkező gazdasági kilábaláshoz.

A közelmúltban jelent meg a program elmúlt 9 évének eredményeit bemutató tanulmánykötet, „Hitelezési fordulattól a zöld átmenetig” címmel. Hogy kapcsolódik az zöld átmenet az NHP-hoz?

Amellett, hogy már a fent bemutatott szakaszokban is számos kkv valósított meg fenntarthatóbb működést szolgáló beruházást, tavaly történt egy irányváltás. 2021 őszén, az NHP Hajrá lezárása után indult el az NHP Zöld Otthon Program (ZOP), jóllehet ez nem a kkv-k forráshoz jutást szolgálta, hanem a lakosságét. Az MNB itt is 0 százalékos kamat mellett nyújtott refinanszírozást a bankoknak az NHP-ban korábban megszokott módon, ezúttal azonban abból a célból, hogy a családok energia-hatékony lakóingatlan-építését vagy vásárlását finanszírozzák. Az MNB ezzel a zöld szempontok hitelpiacon történő megjelenését és a lakásállomány korszerűbbé válását kívánta elősegíteni. Tavaly ugyanis az MNB kapott egy új mandátumot, így ezt követően elsődleges célja – az árstabilitás – veszélyeztetése nélkül fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vehet a monetáris politikai intézkedések, eszközök alakítása során. Tavasz végére lényegében kimerült a ZOP 300 milliárd forintos kerete, ami több mint 8 ezer család számára jelentett segítséget a zöld ingatlanhoz jutásban.

Végezetül: miként definiálná röviden az NHP-t?

Ahogy az előbb említett tanulmánykötet címe is mutatja, az MNB az NHP-t a 2013-as indulás óta mindig az aktuális igényekhez tudta igazítani, tehát egy adaptív hitelösztönző eszközről beszélhetünk, amely jól kiegészítette a szűkebb értelemben vett monetáris politikai intézkedéseket. A program fontos szerepet játszott abban, hogy megállt és növekedésbe fordult a kkv-hitelezés csökkenő trendje. 9 év alatt összesen 75 ezer vállalkozás jutott kedvező forráshoz mintegy 6400 milliárd forint összegben. Ezzel nemcsak sikerült elkerülni az úgynevezett credit crunch-ot, de éveken át nagyobb gazdasági növekedés tudott megvalósulni. Az MNB számításai szerint az NHP 5 százalék fölötti mértékben járult hozzá a GDP növekedéséhez az elmúlt években.