Ha a világ el akarja érni a 2030-ig kitűzött klímacélokat, és gyorsítani kívánja az áttérést a megújuló energiaforrásokra, akkor egy jelentős, azonban kevesebbet emlegetett problémát is le kell küzdeni. Kérdéses ugyanis, hogy lesz-e elég felhasználható földterület a megújuló energiaforrások bővítéséhez.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) számításai szerint a klímaváltozás legrosszabb hatásainak elkerülése érdekében 2030-ig évi 630 gigawatt új napenergiát, és 390 gigawatt új szélenergiát kellene hozzáadni a globális energiatermeléshez. Ez a 2020-as növekedési ütem négyszerese. Vagyis a napenergia esetében ez azt jelenti, hogy szinte minden egyes nap a világ jelenlegi legnagyobb naperőművét kellene megépíteni – írja az Oilrpice.com.

A fejlesztésnek azonban van egy olyan akadálya is, amelyről eddig kevés szó esett. A hatalmas nap- és szélerőműparkok gyors bővítése ugyanis jelentős földvásárlásokat igényel, mégpedig egy olyan környezetben, amikor az elérhető földterületek mennyisége egyre szűkösebb.

A megújuló energiaforrások az elérhető földterület tekintetében a városok terjeszkedésével és a mezőgazdasági fejlesztésekkel versenyeznek. A lakhatás és az élelmiszerellátás pedig legalább annyira nélkülözhetetlen az emberiség számára, mint az energia.

A szakemberek számára a megoldás egyértelmű: a megújuló energiaforrásoknak sokkal hatékonyabbá kell válniuk. A kapacitást tehát növelni kell, miközben az energiaforrások fizikai lábnyoma csökken.

Nem biztos, hogy lesz elég földterület a bolygón a megújulók bővítéséhezForrás: shutterstock.com

A mezőgazdaság és a napenergia szerves összekapcsolásán pedig már ma is több országban dolgoznak. Franciaországban például a napelemek árnyékában szőlőtőkék nőnek, míg Japánban a tealevelek élvezik a napelemek által biztosított árnyékot. Kanadában és Ausztráliában a napelemes farmokon a juhok osztoznak a napelemekkel a legelőkön.

Egyes esetekben azonban komoly tiltakozásokat váltanak ki a napelemparkok. Az Egyesült Államokban többször is sikerült tiltakozásokkal megakadályozni a telepítéseket. A tiltakozók egyebek mellett esztétikai szempontokra hivatkoznak, de fontos tényező az egészségügyi kockázatoktól való félelem, az ingatlanárakra gyakorolt hatás, valamint a mezőgazdaság és a vadon élő állatok élőhelyeinek károsítása is.

A földterületek kérdése tehát világszerte nagyon érzékeny téma. Az energetikai szakemberek és a politikai döntéshozók így nehéz helyzet előtt állnak, ha realitásként kezelik a 2030-as klímacélokat. A megújulók hatékonyságának növelése megoldás lehet, de kérdés, hogy ez időben kivitelezhető lesz-e.