Az idén nyáron Pakisztánban pusztító áradások következtében több mint 1400 ember vesztette életét, miközben az ország egyharmadát érintette a katasztrófa. Vannak azonban olyan államok, melyek területének több mint fele is ki van téve a veszélynek - ez pedig rengeteg embert közvetlenül is érint. Erről jelent meg egy friss tanulmány, ennek főbb megállapításait mutatjuk be.
A pakisztáni áradások ismét rámutattak arra, hogy a súlyosan fenyegetett országokban milyen hatalmas pusztítást tudnak okozni az árvizek. A szakértők pedig nemrég megvizsgálták, mely államok vannak a leginkább kockázatos helyzetben.
A Nature folyóiratban közzétett tanulmány adataiból kiderült, hogy 188 országot vizsgálva, ezekben összesen1,81 milliárd ember él olyan területen, amely 100 évente legalább egyszer ki van téve súlyos áradásoknak. A kutatás a belvízi és az országok körül található, „külső" vizekből adódó kockázatokat is figyelembe vette – írja a tanulmány megállapításai alapán a Visual Capitalist.
Globális veszélyeztetettségi ranglista
Nem meglepő, hogy a jelentős partszakaszokkal, folyórendszerekkel, valamint síkságokkal rendelkező országok vannak a leginkább kitéve az áradásoknak. A veszélyeztetettségi lista élén két olyan állam áll, ahol a lakosság több mint fele közvetlenül ki van téve a potenciális katasztrófáknak. Hollandiában ez az arány 58,7 százalék, ami 10,1 millió embert jelent. Súlyosabb a helyzet azonban Bangladesben, ahol bár „csak" 57,5 százalék potenciálisan érintett, azonban a Hollandiánál jóval népesebb országban ez az arány 94,42 millió embert jelent.
A harmadik helyen Vietnám (46 százalék, 45,5 millió ember), a negyedik helyen Egyiptom (40,5 százalék, 38,8 millió ember), az ötödik helyen pedig Mianmar (39,9 százalék, 19,1 millió ember) áll. A top 10-es listára került még (sorrendben) Laosz, Kambodzsa, Guyana, Suriname, valamint Irak. Az említett Pakisztán a 13. helyen áll.
A húszas listán található még két európai ország: Ausztria a 18. helyen áll (29 százalék), Albánia pedig a 20. helyre került (28 százalék).
Az is kiderült, hogy a délkelet-ázsiai régióban él a közvetlenül érintett népesség több mint kétharmada, 1,24 milliárd ember. India a 19. helyre, míg Kína a 21. helyre került, mindkét országban nagyjából 390 millió érintett lakossal (27,7, illetve 27,5 százalék). Mindkét ország vezető helyen áll azonban az emelkedő vízszint miatt veszélyeztetett emberek abszolút számát tekintve.
Növekvő költségek
Noha az árvizek kapcsán az emberi áldozatok számának növekedése jelenti a legnagyobb problémát, a katasztrófák hatalmas gazdasági költségekkel is járnak. Tavaly globálisan az aszályok, árvizek és viharok együtt 224,2 milliárd dolláros gazdasági veszteséget okoztak. Ez csaknem kétszerese volt a 2001-2020 közti időszakra vonatkozó 117,8 milliárd dolláros éves átlagnak.
Közben egy nemrég készült jelentés összeállítói úgy számoltak, hogy a szárazságok, árvizek és viharok világszerte 5600 milliárd dolláros kárt okozhatnak a globális GDP-ben 2050-ig, azaz az addig hátralévő nem egész három évtizedben. A prognózis szerint az árvizek ennek a veszteségnek a 36 százalékáért felelhetnek.