Majdnem 80 éve az Egyesült Államokban betiltották a szeletelt kenyeret

Vágólapra másolva!

1928-ban egy missouri mérnök, Otto Frederick Rohwedder feltalálta az automata kenyérszeletelő gépet, ami azonnal az amerikai háziasszonyok nagy kedvence lett. A pékségek úgy reklámozták az előre felvágott kenyereket, mint a sütőipar legnagyobb előrelépését a kenyércsomagolás óta. Ám hiába volt nagy rajongás, pontosabban a fogyasztói, a kormány egy időben mégis betiltotta az előre szeletelt kenyereket. Az alapvető élelmiszernek számító kenyér történetének egyik különös fejezete következik.

Origo ,

Pallos Judit

Vágólapra másolva!

kenyér pénz gazdaság tilalom történelem háború Egyesült Államok

A "kevesebb kenyeret"-kampány

Amikor az első világháborúba az USA is belépett, akkor

a kormány arra szólította fel a lakosságot, hogy a hadsereg folyamatos ellátásának biztosítása érdekében minél kevesebb kenyeret fogyasszanak.

A háború lezárását követően viszont a gazdálkodók – a későbbi esetleges hiány megelőzésére – elkezdték nagy silókban felhalmozni a kenyérhez nélkülözhetetlen búzát, hogy még akkor is legyen abból tartalék, ha újra háborús konfliktusba kerülne az ország.

Teljes kiörlésű búza Forrás: Shaiith / Shutterstock

Bármilyen hihetetlenül hangzik ma már, az amerikai háziasszonyok és családok ekkoriban még nem fogyasztottak, és főleg nem készítettek napi szinten kenyeret. Egyszerűen túl fárasztó volt, hogy a zsúfolt időbeosztásuk mellett minden nap még a sütéssel is bajlódjanak.

Azonban az automata szeletelő gép, és így az előre szeletelt kenyér megjelenésével, a reggeli pirítós és a szendvics népszerűsége is szárnyakat kapott a családok körében.

Egy kezdetleges kenyérszeletelő gép Forrás: Youtube

Az idő múlásával pedig az amerikai étrend elengedhetetlen részévé vált a kenyér, különösen a szeletelt formában történő kenyér vásárlása és fogyasztása. Ennek köszönhetően korábban nem tapasztalt módon megugrott a búza iránti kereslet is.

Bírság kenyérszeletelésért

A második világháború kirobbanásával a korábbiak mintájára a szövetségi kormány a mezőgazdasági minisztérium kezdeményezésére ismét a kenyérfogyasztás csökkentésére kérte a lakosságot.

Illusztráció Forrás: Roger-Viollet via AFP

Az ötlet mögötte az volt, hogy ha az amerikaiak leszoknak az előre elkészített és felszeletelt kenyér kényelméről és visszatérnek a sütéshez, akkor több maradhat a hadsereg számára. A gondolatot rövidesen tett követte, és

1943. január 18-án határozatlan időre megtiltották, hogy az emberek szeletelt kenyeret vehessenek a pékségekben és az élelmiszerboltokban.

A szállodák, éttermek és vasúti étkezőkocsik konyhái 60 napos türelmi időt kaptak a rendelet érvényesítésére. Azok a pékségek, amelyek nem voltak hajlandóak betartani a tilalmat és továbbra is használták kenyérszeletelő gépeiket, komoly bírságra számíthattak.

A döntést a következőkkel magyarázták:

az Árfelügyeleti Hivatal által meghatározott új sütőipari előírások megemelték a liszt árát, a kormány pedig meg akarta akadályozni, hogy ezek a költségek a fogyasztókra háruljanak.

A drága kenyérszeletelő gépek használatának betiltásától a kormány azt remélte, hogy a pékségek alacsonyan tudják tartani az áraikat. Az amerikai családokat ez az intézkedés azonban majdnem olyan rosszul érintette, mint az üzemanyag korlátozása.

Azt is jogszabályba foglalták, hogy

a helyi pékségek nem árulhatták a sütőből frissen kivett kenyeret, meg kellett ugyanis várniuk, amíg az fél napos lett.

Ezzel azt érték el, hogy a vásárlók nem élvezhették többé a frissen sült kenyér ízét (hacsak nem sütöttek maguk otthon). A kormány úgy gondolta, hogy ha a lakosság nem jut hozzá frissen, pékségeknél készülő kenyérhez, akkor könnyebben átszoknak az otthoni sütésre, vagy ami még jobb lenne: egyáltalán nem fogyasztanák ezt az élelmiszert.

Egy nagyon fontos dologról azonban megfeledkeztek, amikor a hadsereg igényeit előtérbe helyezve meghozták ezeket az intézkedéseket: ami egyszer beépül az emberek napi rutinjába, arról már szinte lehetetlen lemondani.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik, lapozzon!