Augusztusban az európai háztartások közül a budapestiek fizették ki a második legkönnyebben a rezsijüket, pedig egy évvel korábban még a középmezőnyben volt a magyar főváros a lakosság teherbíró-képességét szemléltető mutató alapján.

A Vg.hu cikke szerint a modellezett budapesti kétkeresős háztartás villamosenergia- és gázfogyasztásának költsége a jövedelmük 2,6 százalékát vitte el a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számítása szerint. Ennél jobbat csak Luxembourgban mutattak ki, ahol 1,7 százalék ez az érték. A legmagasabb arány – tehát a legrosszabb értéket – a szófiai 16,7 százalék jelenti. Az összehasonlítás havi 2200 kilowattóra (kWh) villamos energia és 10 ezer kWh földgáz felhasználását feltételezi.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Mint a VG hétfőn már megírta, a vizsgált hónapban továbbra is Budapesten volt a legalacsonyabb a lakossági áram és gáz ára az uniós fővárosok között. A MEKH és az Energie-Control Austria megbízásából a finnországi VaasaETT által készített elemzés szerint a vizsgálatba bevont nem uniós fővárosok között is csak Belgrádban volt olcsóbb a háztartási villamos energia. A fenti mutató – mely lényegében a háztartások teherbíró képességét jelzi – alapján Budapest éveken át a lista középmezőnyébe tartozott, sőt az európai áram- és gázárak emelkedése óta folyamatosan javul a pozíciója.

Ez annak tulajdonítható, hogy noha minden országban hoztak intézkedéseket a lakossági rezsiterhek mérséklésére, ezek hatása elenyésző a magyarországi helyzethez képest, ahol a csökkentett, majd az alacsony szinten befagyasztott tarifák maradtak érvényben.