Minden évben a megtermelt élelmiszer-alapanyagok 14 százaléka megy tönkre, mielőtt még a boltok polcaira kerülne. További 17 százalékot a kereskedők és fogyasztók dobnak ki - írja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) sajtóközleményében. 

Az élelmiszerveszteség és -pazarlás a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 10 százalékáért felelős, és ezzel hozzájárul a klímaválsághoz. Egyes országokban az élelmiszer-beszállító lánc már most is közel van ahhoz, hogy átvegye a vezető szerepet a mezőgazdaság és a földhasználat szektortól (ami jelenleg a legnagyobb kibocsátó), súlyosbítva a kiszámíthatatlan időjárási és éghajlati eseményeket, például az aszályt és az áradást. Ez pedig visszahat és befolyásolja a haszonnövények hozamát, minőségét, növeli az élelmiszerveszteséget, megingatva az élelmezésbiztonságot és a helyes táplálkozást.

Ám míg a világ - elvileg - elegendő élelmet termel a teljes globális népesség ellátására, közel 830 millió ember még mindig éhezik. A kereslet és kínálat zavara számos okra és rendszerszintű problémára vezethető vissza az agrár-élelmezési beszállítói láncban – ami magába foglalja az étel teljes útját a termelőtől a fogyasztóig.

Épp ezért az ilyen nem megfelelő hatékonyságű működések felszámolása, és az élelmiszerpazarlás és az éghajlatváltozás ördögi körének megtörése elsődleges fontosságú, főleg az élelmiszerárak ilyen mértékű drágulásának fényében.

IllusztrációForrás: https://wwf.hu/hireink/egyeb-termeszetvedelem/hol-all-meg-a-tulfogyasztas-szaguldo-vonata/

Egyszerű megoldások

A FAO számos projektje irányul az élelmiszerveszteség és -pazarlás csökkentésére és az agrár-élelmezési rendszer hatékonyabbá tételére. Ezek közül számos program kecsegtető eredményeket ért már el. Például Dél-Ázsiában a gyümölcs- és zöldségtermesztés javítását tűzték ki célul, ahol többek között a mangó az egyik legfontosabb termény.

Miért ilyen fontos a mangó?
Az érett mangó számos módon felhasználható: lehet frissen fogyasztani vagy hozzávalóként használni süteményekhez, fagylaltba, szorbé készítéshez vagy péksüteményekbe. A püré gazdag élelmirostban, C- és A-vitaminban, illetve karotinoidokban és antioxidánsokban.

Azonban számos más gyümölcshöz hasonlóan, magas nedvességtartalmának köszönhetően a mangó is gyorsan megromlik, főleg, ha nem megfelelően szüretelik, kezelik és szállítják. A helytelen bánásmód rövidítheti a szavatosságát is, ezzel akár veszteséget generálhat a termelőknek és a kereskedőknek is.

Dél-Ázsiában sokan nem rendelkeztek a megfelelő tudással, amelynek következményeként gyakran a leszüretelt termés több mint fele tönkrement. A szüret után jelentkező károk legnagyobb előidézői a növényi kórokozók és kártevők, a helytelen szüretelési módszerek, a figyelmetlenség, az elégtelen csomagolás vagy szállítási körülmények.

Miután a FAO képzést biztosított a gazdáknak a jobb betakarítás utáni módszerekről, valamint bátorította őket, hogy a szállításhoz újrahasznosítható műanyag rekeszek használjanak az egyszerhasználatos hálós zsákok helyett, a helyzet erőteljes javulásnak indult.

A mangó termése különösen kényesForrás: shutterstock.com

További eredmények

A közelmúltban a bangladesi mangótermesztők is részesültek a FAO jógyakorlataiból és alacsony költségű, fenntartható megoldásaiból a gyümölcs minőségének és eltarthatóságának javításáért. A gyakorlat azt mutatja, hogy bár nem túl drága lépésekről van szó, a hatásuk annál jelentősebb.

A műanyag rekeszek használata a csomagoláshoz például minimálisra redukálta a szállítás során keletkező veszteséget, miközben az eltarthatóság jelentősen megugrott azon mangók esetében, melyeket forró vízzel kezeltek a betakarítás utáni betegségek ellen. A szüret során használt eszközök és technikák, mint például a jobb gyümölcsszedők vagy a szár levágása olló és kesztyű használata mellett annak letépése helyett, csökkentette a mechanikai sérüléseket a gyümölcsön és számos más, esztétikai előnnyel is járt.

Mindent egybevetve a betakarítás utáni módszerek javítása és a forró vizes kezelés növelte az értékesített mangó minőségét és élettartamát, amellett, hogy 70-80 százalékkal redukálta a kidobott gyümölcsök mennyiségét. A veszteség csökkentése és a szavatosság növelése együtt érdemi pénzügyi nyereséget hozott mind a termelőknek, mind a kereskedőknek.

Rosa Rolle, a FAO vezető vállalkozásfejlesztési szakértője elmondta:
Ez a hihetetlen javulás mutatja, hogy a betakarítás utáni módszerek kis változtatásával és bizonyos költséghatékony eszközök bevezetésével nagy hatás érhető el a friss termék minősége és eltarthatósága tekintetében, csökkentve az élelmiszerveszteség és -pazarlást."

A FAO ezért világszerte számos partnernek mutatja be ezeket a módszereket. Ez idáig több mint 5 ezer ázsiai kistermelő vett részt a friss gyümölcsök és zöldségek termesztését és értékesítését javító képzéseken.