Szeptembertől lassul az infláció növekedése – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, miután a jegybank közzétette szeptemberi inflációs jelentését.

"Nagyon jelentősek a makrogazdasági kockázatok, de továbbra is kedvezők a magyar gazdaság kilátásai" – hangsúlyozta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója, miután megjelent a jegybank szeptemberi inflációs jelentése. Az MNB napokkal ezelőtt közzétette a fő sarokszámait, amely szerint az idén 13,5–14,5, míg jövőre 11,5–14 százalék között alakulhat a fogyasztó árak emelkedése. Mindkét érték magasabb, mint amit a legutóbbi, júniusi jelentésükben jeleztek.

IllusztrációFotó / 123RF

Balatoni András kiemelte, hogy az infláció növekedése „orrnehéz" lesz, az év hátralévő részében továbbra is emelkedik, viszont szeptembert követően lassul az ütem. Jövő év első felében egyre markánsabban jelennek meg a dezinflációs hatások a hazai inflációs folyamatokban, miután a globális recessziós kockázatok miatt a nyersanyagárak növekedésében fordulat látszik, és részben a belső tényezők is ebbe az irányba hatnak. Jelezte, hogy jövő év második felére ez a dezinflációs folyamat felgyorsul.

2023 második felében beérnek a korábbi monetáris döntések hatásai – húzta alá a szakértő. Az MNB arra számít, hogy a pénzromlás üteme 2024-re visszatérhet jegybank toleranciasávjába. A gazdasági növekedésről elmondta, hogy a hazai GDP 2022-ben 3 és 4 százalék között alakul, majd 2023-ban 0,1–1,5 százalék közötti bővülés várható. 2024-ben azonban ismét gyorsul a gazdaság kibocsátása, 3,5–4,5 százalékra. A jegybanknál arra számítanak, hogy az év második felében az energiaárak csökkenésével együtt javulnak a kilátások, mivel a magyar makrogazdaság fundamentumai továbbra is kedvezők.