Akár 50.000 milliárd forint értékű nemesfémet is rejthet a Magyarország északi részén fekvő Börzsöny- hegység. A nemesfémek együttes értéke akkora, hogy a teljes jelenlegi magyar államadósságot ki lehetne vele egyenlíteni.

Kis magyar aranytörténelem

Magyarország területén az ókor óta ismertek aranylelőhelyek. Később,a XIII. század második felében a magyar aranytermelés az európai termelés öthatodát adhatta, és történészek úgy vélik, ez az akkori világtermelés kéthatoda lehetett.Az akkori Magyar Királyság tehát vezető aranykitermelő ország volt. A legjelentősebb aranykitermelő területek jellemzően Körmöcbánya, valamint a Nagybánya környéki hegyekben és a Kárpátok nyugati felében voltak. De emellett jelentős volt az ezüstteremlés is, hiszen az akkori globális kitermelés egynegyedét adta az ország. 

Mátyás király Körmöcbányán vert aranyforintjaForrás: Numis-Numismatics

A felvidéki és erdélyi nemesfém-bányászat a XIX. század végére már elérte éves szinten a 2000-3000 kg arany-, és a 20.000-30.000 kg ezüsttermelést. Az első világháborút lezáró trianoni békediktátummal azonban Magyarország elveszítette nemesfém-termelésének bázisait.

Hazánkban ugyanakkor jelentős mennyiségben nyertek még ki nemesfémet a folyókból és patakokból is. Magyarországra főként az Alpok hegyeiből érkezik az arany, amelyet leginkább a Duna, Mura, Dráva, és a Rába hoz magával.

A hazai aranymosás egykor családok ezreinek adott kenyeret, azonban az utóbbi évtizedek folyamszabályozásainak, gátépítéseinek (Bős-Nagymaros) köszönhetően igen megcsappant a folyókban található arany mennyisége, így a népi mesterség mára szinte teljesen eltűnt.

Gyerekek próbálkoznak az aranymosással a Szigetközi Aranymosó FesztiválonForrás: MTI/Németh Alíz

Több aranyat rejt a Börzsöny, mint azt eddig gondolták

Egy tavaly napvilágot látott, hét műhold bevonásával készített svájci georadar-kutatás szerint - ahogy az Origo megírta - az eddig becsült 13.000 milliárd forintnyi arany és ezüst helyett 50.000 milliárd forint értékű nemesfémet rejt a hegy gyomra. A műholdak egy 70 négyzetkilométernyi földterületet pásztáztak végig. Ez pedig potenciálisan elképesztő gazdasági lehetőségeket rejthet magában.

Az Ocenomus Gazdaságkutató Alapítvány összeállításában megdöbbentő számokat közöl a Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. adataira hivatkozva a börzsönyi aranyról. Nagyságrendileg 1000 tonna arany és ezüst található Magyarországon belül a Börzsönyben.
A nemesfémek együttes értéke pedig akkora, hogy akár a teljes jelenlegi magyar államadósságot ki lehetne vele egyenlíteni.

Állítólag tele van nemesfémmel a Börzsöny, amelynek nagy része nemzeti parkForrás: Civertan/Wikipedia

Mielőtt azonban bármilyen bányászat elkezdődne, az államnak ki kell írnia arra a koncessziót, ami iránt már több nagy bányavállalat is érdeklődik. A Magyar Bányászati és Földtani szolgálat vizsgálja a koncessziós bányászati engedély kiírásának feltételeit, illetve körülményeit. Az engedélyek meghozatalában ugyanakkor fontos, hogy a természetvédelmi tájegységet a bányászati tevékenységgel ne veszélyeztessék.

Az mindenesetre biztos, hogy a börzsönyi arany lehetősége csábító lehet a jövőben. A megfelelő engedélyek kiadásáig ugyanakkor akár két-három év is eltelhet.

A Hun-Bányászat becslése alapján közel másfél évtized leforgása alatt alig egymilliárd eurós beruházással közel 40 milliárd eurós hasznot lehetne elérni a bányászati tevékenységgel. Arról persze korai lenne beszélni, hogy lesz-e arany- vagy ezüstbánya a Börzsönyben, az pedig végképp nem időszerű kérdés, hogy mikor indulhat meg egy esetlegesen a jövőben létesítendő ilyen telephelyen a termelés. A bányászati infrastruktúra kiépítése ugyanis rendkívül pénz- és időigényes beruházás, a kitermelés pedig általában fokozatosan, több lépcsőben futtattható fel egy adott, kívánatos és egyúttal elérhető szintre.

Cikkünkhöz szorosan kapcsolódik a Világgazdaság oldalán megjelent összeállítás a börzsönyi arany lehetséges kitermelésével kapcsolatban, melyet a téma iránt mélyebben érdeklődő olvasóknak ajánlunk.

A cikk kiemelt képe illusztráció.