Babatápszer, memóriahabos matracok: csak néhány dolog, ami mögött az űripar áll

Az űrkutatásról legtöbbünknek az űrhajók, rakéták vagy műholdak jutnak eszébe, és úgy gondolunk rá, mint egy, a hétköznapi életünktől nagyon távoli területre. Pedig az űripari innováció nagyon sok olyan praktikus tárgyat alkotott meg, amelyeket nap mint nap használunk a legnagyobb természetességgel. November 10-én este 6 órától jobban is megismerhetjük ezt a világot az MVM Future Talks talk showban, neves sztárszakértők, egy űrkutatási mérnök és egy igazi űrhajós segítségével.

A vezeték nélküli fülhallgatókat is az űriparnak köszönhetjük

A fülhallgató zsinórja nem csak a mozgásban zavarja az embert, de hírhedten hajlamos szinte kibogozhatatlanul összegubancolódni is. Korábban az űrhajósoknak is problémát okozott, hogy nem tudták szabadon használni a kezüket, sőt, az extrém körülmények között akár bele is gabalyodhattak a vezetékekbe.

Ezért a NASA mérnökei kifejlesztették a vezeték nélküli fülhallgatók megalkotását lehetővé tevő technológiát, hogy az űrhajósok szabadon lebeghessenek, miközben kommunikálnak.

A NASA és a memóriahabos matracok

A memóriahabos matracokban is használt különleges anyagot azzal a céllal tervezte meg Charles Yost repülőmérnök az 1960-as években, hogy biztonságosabbá tegye a fel- és leszállást az űrhajósok számára. Az eredetileg az űrhajósok ülésébe készült speciális műanyag hab egyenletesen elosztja a súlyt és a nyomást, elnyelve az energiát például a holdmodul landolásakor is. A használat után formáját visszanyerő memóriahab a kényelmet is fokozza, így hasznosnak bizonyult a hálószobában és a sportban is, ahol védősisakok béléseként tompítja az ütközéseket, de nyergekben és sérült állatok protéziseiben is alkalmazzák.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Az MVM Future Talks talk show

Sztárszakértők vitatják meg az innováció jövőjét és többek között az űr adta lehetőségeket az MVM Future Talks talk showban. Az élőben, online nézhető műsor Magyarország egyik legnagyobb online eseménye, egyedülálló tudományos-ismeretterjesztő-szórakoztató show. November 10-én 18 órától a tudomány sztárjai, így Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, Neil deGrasse Tyson világhírű asztrofizikus, Porkoláb Imre katonai stratéga, ifj. Duda Ernő medtech-innovátor és Zábori Balázs űrnmérnök várják a nézőket. Az est házigazdái Ördög Nóra és Szirmai Gergely lesznek, de feltűnik Magyarósi Csaba és a Pamkutya részéről Osbáth Norbert is a stúdióban.

További információk a www.mvmfuturetalks.hu címen érhetők el, az esemény Facebook-oldalához pedig ide kattintva lehet csatlakozni.

Űripar és babatápszer

Az űrhajósok megfelelő tápanyagellátását a hosszú űrutazások alatt is biztosítani kell, de korábban ez nem volt lehetséges. A megoldást egy NASA finanszírozta kutatás hozta el az 1980-as években, melyben egysejtű algák lehetséges felhasználását tanulmányozták az élelmiszerellátás, az oxigéntermelés és a hulladékkezelés területén.

A kutatóknak az egyik algafajban sikerült az omega-3 zsírsavak természetes forrására bukkanniuk, melyek kulcsszerepet játszanak a csecsemők egészséges fejlődésében.

Miután a hatékony kinyerési módot is sikerült kikísérletezniük, a zsírsavak a legtöbb instant anyatej-helyettesítő tápszer alapvető összetevőjévé váltak, és ma már sok felnőttek, házi- és haszonállatok számára készült élelmiszerben is megtalálhatók.

Űrkutatás nélkül talán kondigépek és futópadok sem lennének

A súlytalanságnak hosszú ideig kitett emberi test csontsűrűsége és izomtömege csökkenni kezd, márpedig az űrhajósok sok időt töltenek nulla gravitációs környezetben. Azért, hogy ilyen körülmények között is jó fizikai állapotban maradhassanak, a NASA olyan fitneszgépeket hozott létre, amelyek a szűk helyen is lehetővé teszik a rendszeres, intenzív testedzést. A mérnökök által készített futópadok és más edzőgépek a ma már minden edzőteremben használt kardiovaszkuláris berendezések kifejlesztéséhez is alapul szolgáltak.

Egy innováció a cukorbetegek életminőségének javításához is nagyban hozzájárult

A hagyományos módszerrel nem beállítható vércukorszintű, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek számára nagy segítséget jelentő inzulinpumpa szintén az "űrből" került át mindannapjainkba. Az egyre hosszabb űrutazások ugyanis egyre nagyobb kihívást jelentettek az űrhajósok egészségi állapotának megfigyelésében is, ami arra késztette a kutatókat, hogy új módszereket találjanak az asztronauták életjeleinek monitorozására. A megoldás egy olyan beültethető eszköz megalkotása lett, amely képes nyomon követni és szabályozni a vércukorszint alakulását, szükség szerint inzulint juttatva a szervezetbe.