Semmi sem igaz abból, amit a Rolexről gondolna

Rolex, óra, luxus óra, luxus, logó,
LONDON, ENGLAND - MARCH 19: A tray of Rolex watches are seen on a dealer's stand at the London Watch Show on March 19, 2022 in London, England. Billed as London's largest ever watch show, the London Watch Show 2022 includes display stands for luxury watch dealers, manufacturers and watch-lover lifestyle products. The event runs March 18-20 at the Grosvenor House hotel on Park Lane, London. (Photo by Leon Neal/Getty Images)
Vágólapra másolva!
Ha luxuskarórákról van szó, sokaknak szinte azonnal a Rolex jut eszébe. A legendás svájci óramárkát azonban nem is Svájcban alapították, és ezen kívül is számos érdekesség rejlik a cég története mögött. Bemutatjuk a márka felemelkedésének történetét.
Vágólapra másolva!

A luxusmárkák világában vélhetően senkinek nem kell bemutatni a Rolexet, amely feltehetőleg a legismertebb karóramárkának számít. A vállalat története azonban sok érdekességet rejt magában.

Például a céget nem is Svájcban alapították, és bár igen sikeres vállalkozásról van szó, a Rolex valójában egy nonprofit szervezet.

Bemutatjuk, hogy indult el a Rolex sikertörténete, és hol tart ma a társaság.

Londontól Genfig

A Rolex SA egy svájci luxusóra-márka,

melyet nem Svájcban, hanem Londonban alapítottak, 1905-ben.

Ráadásul először a neve sem Rolex volt, hanem Wilsdorf and Davis (W&D), amely Hans Wilsdorf és Alfred Davis tulajdonában állt – írja a The Richest összefoglalója.

A Rolex székhelyét 1919-ben tették át Londonból Genfbe Forrás: Shutterstock

Wilsdorf azonban 1908-ban rövidebb márkanevet keresett, és ekkor jegyeztették be a Rolex nevet. A márka 1910-ben már komoly elismertségre tett szert a szakmában, ugyanis elnyert egy magas presztízsű svájci díjat, és az iparági szakértők ódákat zengtek az órák időmérő képességéről.
1915 novemberében a céget Rolex Watch Co. Ltd. néven jegyezték be, azonban

Wilsdorf 1919-ben áttette a vállalat székhelyét Londonból Genfbe, elsősorban a kedvezőbb adózási környezet miatt.

1920-ban a cég neve Montres Rolex SA lett, amely később Rolex SA-ra rövidült.

A „szent grál"

Amikor megalapították a vállalatot, Wilsdorfnak volt egy elképzelése arról, hogy mit szeretne, mit képviseljenek a karórái. Azt akarta, hogy az órák valamilyen formában kötődjenek a tulajdonosukhoz, akik az életük különböző szakaszaiban végig viselhetik az órát.

Ehhez azonban arra volt szükség, hogy az órák víz- és porállók legyenek.

1926-ban egy külső gyártó készítette el az Oyster névre keresztelt modellt a Rolexnek, melynek szabadalmát Wilsdorf később megvásárolta. A különleges védelemmel ellátott modellt aztán hatalmas marketingkampány keretében kezdték népszerűsíteni.

A víz- és porálló luxusórák hatalmas népszerűséget hoztak a Rolexnek Forrás: Getty Images/Leon Neal

Nyilvánvaló volt, hogy ezzel Wilsdorf elhozta a luxusórák „szent grálját", mivel olyan kiváló minőségű, exkluzív modelleket kezdtek gyártani, melyek a piacon kivételes teljesítménnyel és funkciókkal rendelkeznek.

A következő 50 évben számos Rolex sorozatot adtak ki, és ezek mindegyike jelentős siker volt. Közben Wilsdorfnak arra is maradt ideje, hogy megalapítson egy ikermárkát, a Tudort. Az 1946 körül alapított márka célja az volt, hogy kevésbé fényűző, de magas minőségű órákat kínáljon, megfizethető áron.

Nonprofit luxus

A Rolex történetének talán legkülönösebb eleme, hogy egy nonprofit vállalkozás működtet egy olyan luxusvállalatot, amely kiemelkedően magas áron, elsősorban vagyonos vásárlókat megcélozva árul exkluzív termékeket.

Ennek a meghökkentő körülménynek a magyarázathoz tartozik, hogy

1944-ben, a cégalapító feleségének halálakor, létrehozták a Hans Wilsdorf Alapítványt.

Amikor pedig 1960-ban Hans Wilsdorf maga is elhunyt, egyedüli tulajdonosként minden Rolex SA részvénye az alapítványra szállt.

A Rolex a világ legnagyobb nonprofit vállalkozása Forrás: Shutterstock

A szervezetet a svájci állam jótékonysági alapítványként jegyezte be, így az mentesül az adófizetési kötelezettségek alól.

A Rolex SA ennek az alapítványnak a tulajdonában áll, így például a tőzsdén sem lehet kereskedni a részvényeivel.

Noha jelenleg ez a világ legnagyobb nonprofit márkája, ez nem jelenti azt, hogy a vállalat ne termelne nyereséget, vagy hogy ne érdekelné a profitszerzés. Sokkal inkább arról van szó, hogy más luxusmárkákkal ellentétben a Rolex a jövedelmeinek nagyobb részét jótékonysági célokra fordítja, és nem - például - részvényeseknek fizeti ki.

A világ csúcsán

A Rolex sikerét jól mutatja, hogy 2021-ben kimagaslóan erős üzleti eredményt ért el.

A vállalat nagykereskedelmi eladásai 8 milliárd svájci frankot tettek ki, ami (forgalmi adó nélkül) 12 milliárd frankos kiskereskedelmi értékesítést jelent

– írta éves iparági jelentésében a Morgan Stanley. A bank becslése szerint tavaly a Rolex 21 százalékos részesedéssel bírt a svájci luxusórák piacán. Összevetésképpen, 2019-ben, a koronavírus-járvány előtti évben, a vállalat forgalma 5,2 milliárd frank volt.

Az Instagramot is uralják a Rolex órái Forrás: Getty Images/Leon Neal

Ha pedig a kimagasló bevétel nem lenne elég, akkor nemrég az is kiderült, hogy ez a legnépszerűbb luxusóra-márka az Instagramon. A Chrono24.com idén áprilisban közzétett kutatása szerint a Rolex közel 2,5 millió hashtaget produkált a közösségi média platformon, messze megelőzve a második helyen álló, alig több mint 2 millió hivatkozást generáló Fossilt.

A Rolex tehát évtizedek óta a luxusórák királya, és egyelőre nem is várható, hogy ettől a címtől bárki meg tudná fosztani a közeljövőben.