A magyar internethasználók 85 százaléka saját állítása szerint nem fogyaszt illegális forrásból származó filmes és zenei tartalmakat, ugyanakkor a megkérdezettek csupán 21 százaléka lenne hajlandó fizetni azért, hogy legális forrásból jusson online elérhető tartalmakhoz – mutat rá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. idei, reprezentatív kutatása. A válaszadók 70 százaléka szerint megfelelő a legális letöltési lehetőségek aránya, de még mindig vannak, akik „kalózkodnak".

A két szervezet korábbi felméréseihez hasonlóan idén is arra volt kíváncsi, hogy mennyire van jelen a jogszerű internethasználat, mit gondolnak az internetezők az online térben található szerzői jogvédelem alatt álló tartalmakról, valamint vizsgálták a letöltések körülményeit, indokait és az illegális letöltések legális alternatíváit is.

A felmérésből kiderült, egyre kevesebben vannak azok az internethasználók, akik nem tartják felismerhetőnek, hogy legális vagy illegális úton felkerült tartalomra bukkantak-e a világhálón, vagy bizonytalanok annak eredetét illetően. Idén a megkérdezettek 70 százaléka szerint megfelelő a legális letöltési lehetőségek mennyisége, ez 11 százalékos javulás jelent a tavalyihoz képest. A pandémia kezdetén, 2020-ban ez az arány még csak 58 százalék volt.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A jogvédett tartalmak közül továbbra is kiemelkedő fontosságú az úgynevezett torrentoldalakról letölthető filmek és zenék szerepe. Megfigyelhető, hogy miközben az oldalak továbbra is népszerűek, a torrentezést nyíltan vállalók száma alacsony; illetve akik bevallottan fogyasztanak nem jogtiszta tartalmakat, azok jellemzően nem egyszeri felhasználók. A tavalyi 79-81 százalékhoz képest idén már az internetezők 85 százaléka tagadta a nem jogtiszta filmes és zenei tartalom fogyasztását, emellett a tavalyi 15-ről 10 százalékra csökkent azok száma is, akik felvállalták, hogy illegális forrásból töltenek le filmeket és zenéket.

A szoftverek és könyvek illegális forrásból való letöltését felvállalók aránya szintén emelkedett.

Fogyasztói attitűdök szempontjából az internetfelhasználóknak azon csoportjában, akik bevallottan letöltenek illegális tartalmakat, jól elkülöníthető egy potyautas csoport is: ők azok, akik maguk nem töltenek fel, azonban letöltenek mások által feltöltött tartalmakat (ők a bevallottan illegális tartalmakat fogyasztók szűk rétegének 36 százalékát alkotják). Az illegális letöltők továbbra is több mint felének (60 százalék) az az indoka, hogy nem akar fizetni olyan tartalomért, amelyet ingyen is meg tud szerezni; pénzhiányra 17 százalékuk hivatkozik, míg a fájlok más forrásból való elérhetetlenségével a tavalyi 12,5 százalékhoz képest már 18 százalék indokolja döntését. A letöltés egyszerűségére ugyanakkor – a 2011-es 12 százalékhoz képest – már csak a megkérdezettek 6 százaléka hivatkozik.

Bár a kutatási eredményekből az látszik, hogy a válaszadók nagy része még mindig fogyaszt a világhálón illegálisan elérhető tartalmakat, vannak pozitívumok is. A legfontosabb talán az, hogy az illegális tartalmakkal nem érintkező internetezők csoportja a tavalyi 78 százalékról idén 85 százalékra nőtt. Szerencsére a legális forrásból elérhető zenei és filmes tartalmak egyre szélesebb tárháza érhető már el az interneten, amely a fogyasztói szokásokat is alakítja, hiszen nő azok száma, akik inkább ezeket a platformokat választják" – fogalmazott Lábody Péter, az SZTNH szellemi tulajdonjogok jogérvényesítéséért felelős elnökhelyettese.

Illegális internetes zeneletöltés (Illusztráció)Forrás: AFP

Amellett, hogy az online világban a legális forrásból történő hozzáférhetőségért alapvetően fizetni nem hajlandó internethasználók aránya a tavalyi 65 százalékról 76 százalékra nőtt, az internetezők 68 százaléka úgy gondolja, hogy amíg a keresett tartalmak ingyenesen letölthetők, legálisan hozzáférhető verziójukért nem lenne hajlandó fizetni. Ez utóbbi csoport aránya a tavalyihoz képest 14 százalékos növekedést mutat, ezzel az eddigi legmagasabb arányt produkálva e kérdésben. A legális tartalmak iránti árérzékenységi tényező fontosságát jól mutatja, hogy az internetezők 12 százaléka csak akkor váltana, ha az általuk fogyasztott tartalmak a jelenleginél olcsóbban lennének beszerezhetők.

A legális letöltések alternatíváinak ismertsége az utóbbi években hullámzóan alakult: míg tavaly még a megkérdezettek 25 százaléka nem ismert legális zenehallgatásra vagy letöltésre alkalmas oldalt, idén ez az arány 29 százalékra nőtt; az ezeket ismerők, de nem használók aránya a tavalyi 17 százalékról pedig 30 százalékra ugrott. A legális streamingszolgáltatások közül változatlanul toronymagasan a YouTube a legnépszerűbb és legismertebb (98 százalék).

A teljes kutatás az alábbi linken érhető el.

A kutatásról

A kutatás célja megismerni a népesség véleményét az internethasználat és szerzői jogvédelem álló tartalmak, valamint a hamisítás jelenségéről, ezen felül a magyar lakosság vásárlási szokásait a (tudottan vagy vélhetően) hamis termékek tekintetében. Ezen kérdések feltérképezésének céljából a TÁRKI 2009 óta minden évben országos lakossági felmérést végzett, korábban a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), idén az SZTNH megbízásából. Az idei, reprezentatív felmérés keretében, 2022 júliusában 1018 főt kérdeztek meg a 18 évesnél idősebb lakosság körében CAPI (Computer Assisted Personal Interview) módszer segítségével.